Gerlóczy a regény elbeszélőjének Áprily unokáját, - Jékely Mártának – első házasságából született lányát - a gyermekkorában elhunyt Mikecs Annát választja, aki halála után kicsi árnyékként beszéli el családja történetét. Áprily Lajos szavaival, a „drága holt” – kalauzolja a háborúk dúlta, darabokra tört országban szétszakadó és a veszteségek után újra élni akaró család megrendítő krónikájának bemutatásában.

A regény lényege mégsem a híres árnyak fölidézése, hanem három egymást követő nemzedék egy-egy asszonyalakjának – Schéfer Andrásné Kerekes Teréziának, az ő egyik lányának, Jékely (Áprily) Lajosné Schéfer Idának, és az ő lányának, Jékely Mártának – a története.

Gerlóczy Márton regénye családi naplók, levelezések, néprajzi, prózai és lírai művek felhasználásával készült, de vázát két nagyobb lélegzetvételű írás, Gerlóczy nagyanyjának, Jékely Mártának, és dédanyjának, Schéfer Idának az emlékirata adja. A központi alak Márta, akinek egész életén át kalauzol minket a regény, de ahhoz, hogy megértsük életútját, döntéseit, azaz sorsát, vissza kell mennünk egészen Gerlóczy üknagymamájához (Terézia), dédnagymamájához (Ida), érintve Mártát és végül édesanyjához, Zsófiához. Ezen a szép ívű női ágon keresztül kapunk betekintést a művész család történetébe. 

 Az erdélyi családtörténetben úgy illeszkednek egymáshoz a női sorsok, mint a hajfonatban a szálak. Beletörődés, reményvesztettség, fájdalom, kitörni vágyás, csendes lázadás feszegeti szét és tartja mégis együtt a megtépázott életeket.