Madarak és fák napja - május 10.

„Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében” /Hermann Ottó/

A pesterzsébeti Gézengúz Óvoda Vackor Tagóvodájának Galagonya csoportja látogatott el 2019. május 15-én délelőtt a könyvtárba a Madarak és fák napja alkalmából.
Szó volt arról, hogy mióta és miért ünnepeljük ezt a napot, emellett érdekességeket hallhattak a gyerekek a madarakról és a fákról. A papírszínházas mesék szintén a madarakról és a fákról szóltak.

Ez a nap több mint száz éve a természet és az élővilág védelmének napja, az egész természet ünnepe Magyarországon.
A Madarak és fák napjának célja az, hogy az emberek, kicsik és nagyok természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Időpontja, a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e.
A nap előzménye a hasznos madarak védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény, ami után Chernel István ornitológus ugyanebben az évben megszervezte az első Madarak és fák napját.
Az ünnep hivatalossá Herman Ottó közreműködésével vált 1906-ban, amikor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő a Madarak és fák napja megszervezését minden iskola számára. Azóta is ez a legszélesebb körben megtartott madár ünnep Magyarországon.
Fontos, hogy nemcsak ezen a napon kell gondolnunk a madarakra és a fákra!

Érdekességek a fákról
- A kutatások kimutatták, hogy egy fa hozzáadása egy legelőhöz növelheti a madárfajok számát akár 80 %-al is.
- A fák magasra nőnek, stabilitásukat gyakran sekély gyökérzetükkel érik el, amik sok esetben alig 50 cm mélyre nyúlnak le. Ezt a hátrányt oldalirányú terjeszkedéssel ellensúlyozzák, némelyik nagyobb fafajtának a gyökérzete több kilométerre is kiterjed minden irányban.
- Egy nagy tölgyfa napi 500 liter vizet képes felszívni, de más óriás fák akár ennek az ötszörösét is képesek elfogyasztani. Ezzel a fák korlátozhatják az esőzésekből származó árvizet, különösen az alacsony fekvésű területeken, mint a folyópartok.
- Az aszpirin eredetileg fűzfakérgéből készült, azonban nem ez az egyetlen növénykivonatú gyógyszer. Például egy másik tabletta, amely „fából készül”, az Extasy. A Kambodzsában „mreah prew phnom” néven ismert örökzöld fa az illegális drogkereskedelem miatt mára már nagymértékben veszélyeztetetté vált.
- A legveszélyesebb fa a Karibi-térség és a Mexikói-öbölben őshonos Manszanilyafa. A fa kérgének nedve az ember bőrével érintkezve hólyagokat, a szembe kerülve pedig vakságot is okozhat. Az is hólyagokat idézhet elő, ha eső idején a fa alatt állunk, és a fa nedve a bőrünkre cseppenhet. A fa gyümölcse „halálos alma” néven is ismert, elfogyasztása után fekélyek keletkeznek a szájban, fogyasztása akár halálos is lehet. Az égő fa füstje vakságot is okozhat, nedvével pedig nyilakat vontak be vadászat céljából.
- Egy magyar-finn-osztrák kutatócsoport infravörös lézerszkennerrel vizsgálta, hogy mi történik a fák lombjával, ha leszáll az éj. A tudósok arra jutottak, hogy a fák is alszanak. Beigazolódott, hogy a fák ágai és levelei éjszaka akár tíz centiméterrel is lejjebb ereszkednek.

Érdekességek a madarakról
- A föld egyetlen szárny nélküli madara az új-zélandi kiwi.
- A vadludak és libák gyakran V-alakban repülnek. Minden madár a szomszéd madár szárnya által keltett feláramló levegőben repül és ezzel a plusz felhajtóerővel energiát takarít meg.
- A Cher Ami nevezetű postagalamb elvesztette egyik szemét és egyik lábát az I. világháborúban, miközben üzeneteket szállított. Cher Ami elnyerte a Kiváló Szolgálatért Érdemkeresztet. Az elvesztett lábát egy falábbal helyettesítették.
- Az egyetlen ismert méreggel rendelkező madár a pápua-új guineai dolmányos gyümölcsrigó. A méreg a bőrében és a tollaiban található.
- Az emberre az egyik legveszélyesebb madár az Ausztráliában élő 2 méter magas kazuár.
- A kolibrik átlagosan 10 percenként táplálkoznak, minden nap a saját testsúlyuk kétszeresének megfelelő nektármennyiséget szívnak fel.
- A hím madarak hangos énekükkel, csiripelésükkel adják a környezetükben élő madarak tudtára, hogy ez az ő fenségterületük, betolakodónak helyük nincs. A madarak ezt a képességüket udvarlásra is használják. Minél szebben dalol egy hím madár, annál nagyobb eséllyel talál társat magának.
- A postagalambok „hazatalálási képessége” nagyon jó. Korábban feltehetően egy uralkodó ellátogatott egy másik ország uralkodójához, ahol nagyon megtetszhetett a város különlegesen szép galambállománya. A vendéglátó uralkodó valószínűleg nagyobb mennyiségű galambot ajándékozhatott vendége számára, aki az ajándék galambokat saját városában azzal a céllal engedhette szabadjára, hogy azok fészket raknak a tornyokban és elszaporodnak. A szabadon engedett galambok kis pihenő után visszarepültek távoli otthonukba. Ez adhatta azt az ötletet, hogy hírek továbbítására is felhasználják a galamboknak ezt a képességét.

Jókai Mór: Ültess fát!
Ültess fát!
Hogyha másért nem, lombot ád.
Árnyékában megpihenhetsz,
Gondot ő visel reád.
Jó tavasszal nyit virágot:
Messze érzed illatát,
Kis madárka száll reája:
Ingyen hallhatod dalát.
Ültess fát.