Szent István király és az államalapítás ünnepe

Időpont: 2024. augusztus 19-20. hétfő-kedd
Helyszín: online program - Wekerlei Könyvtár honlapja és Facebook oldala
Ajánlott korosztály: 6-99 éves korig

„Felkelt a napunk, István a mi urunk

Árad a kegyelem fénye ránk

Hálás a szívünk, zengjen az örömünk

Szép Magyarország édes hazánk”

1983. augusztus 18-án mutatták be az "István, a király" című magyar rockoperát.

Az első történelmi témájú rockopera ősbemutatóját Budapesten, a városligeti szánkózódombon (azóta Királydomb) láthatta a közönség. Hatalmas siker volt, s ez a siker a mai napig töretlen. Csak 1983 augusztusában 6 előadáson 120 ezer néző látta „Sok mindenben áttörést jelentett a rockopera, vegyük például a szereposztást. Az István, a király a hagyományos színházi gyakorlat, a kemény rock zenével és a pop műfajjal való szembenállását törte meg, hiszen Pelsőczy László, Bereg Kati, Sára Bernadett, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter, Balázsovits Lajos színészek mellett az akkori "lázadó" rockerek: Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák "Bill" Gyula, Victor Máté kaptak főszerepet. A szerzők Szörényi Levente és Bródy János zenei múltja is a pop zenében gyökerezik.

Illyés András: A  Szent Jobb

Szent István király halála után negyvenöt esztendő táján, Szent László király országolván (ki hetedik volt Szent István után), parancsolat jöve Rómából, hogy szorgalmatoson keresnék fel a Szent István király testét, és mindazokét, kiket elejétől fogva eszközül választott volt Isten a szent evangéliom prédikállására és a magyar nemzetnek megtérítésére. Nagy örömmel engedvén a római pápa parancsolatjának Szent László király, az egész országban három napi böjtöt hirdete, imádságokkal és alamizsnálkodásokkal. Annak utána a püspökököt és egyéb papi rendeket egybegyűjtvén, világi urakkal és a népnek nagy sokaságával, a Szent István király koporsójához méne, de semmi erővel a koporsót meg nem mozdíthaták, míglen egy szent életű, tiszta szűz leányzó apáca által meg nem jelenté Isten, hogy Salomont, ki országbéli sok veszekedésekért fogságban tartatik vala, bocsátanák el; kit elbocsátván Szent László király, mindjárt a koporsó nagy könnyen felemelteték, melyet felvévén és azzal együtt szép processiót járván, a templom közepében egy szépen felékesíttetett oltárra tévék. Azon a napon és következő egész éjjel meg nem szűntenek a sok csudák. Kisasszony havának huszadik napján reggel szentmiséket szolgáltatván és egyéb isteni szolgálatokot elvégezvén, Szent László király a püspökökkel és a nemességnek főrendivel nagy ájtatossággal felnyiták a koporsót, és láták, hogy a Szent István király teste elolvadott, és a csontjai mintegy szép balzsamom színű olajban láttatnak lenni, honnét gyönyörűséges jó illat mindenfelé kiterjede. Szent László király szorgalmatoson keresvén a Szent István király gyűrűjét, a püspökök keze által, kezdé kimeríttetni a testből lött megnevezett olajt ezüst edényekbe, de mivelhogy amennyit kimerítnek vala, magától annyi sokasodik vala a koporsóban, igen csudálkozván visszatölték, és mindazáltal az olaj sem több, sem kevesebb nem lőn. Erősen béfedvén a koporsót, egy gyönyörűséges gazdag kápolnába helyhezteték, egy Mercurius nevű szent életű pap egész éjszaka megmaradván a templomban, egy angyal megjelenék néki szép ifjú képében, és tiszta gyolcsban bétakart ajándékot ada, mondván: Mercuri, vedd kezedbe, amit oly igen kívántál, és némely napokig magadnál tartván, azután vidd László királyhoz. Nagy örömmel bételvén Mercurius, mindjárt kitűré a tiszta gyolcsot, és abban találá a jobbkezét és a gyűrűjét Szent István királynak, és mikor kedve tartá, e drága ajándékkal kedveskedék Szent László királynak, melyet nagy örömmel vévén, drága edénybe helyhezteté és nagy tisztelettel külön más kápolnába tévé. Méltó volt, hogy minden rothadás nélkül megtartatnék az a kegyessen adakozó jobbkéz, mely oly sok alamizsnát osztogatott a szegények táplálására. Ezekkel és sok egyéb csudatételekkel megdicsőítette az Úristen Szent István királyt.

Szent István himnusz

Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga!

Ki voltál valaha országunk istápja!

Hol vagy István király? Téged magyar kíván,

Gyászos öltözetben teelőtted sírván.

Rólad emlékezvén csordúlnak könnyei,

Búval harmatoznak szomorú mezei.

Lankadnak szüntelen vitézlő karjai,

Nem szünnek iszonyú sírástól szemei. Virágos kert vala híres Pannónia,

Mely kertet öntözé híven Szűz Mária.

Kertésze e kertnek István király vala:

Behomályosodott örvendetes napja.

Előtted könyörgünk, bús magyar fiaid,

Hozzád fohászkodunk árva maradékid.

Tekints, István király szomorú hazádra,

Fordítsd szemeidet régi országodra.

AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE

Augusztus havát évszázadokon át Szűz Mária tiszteletére „Kisasszony havának” vagy a „szűz havának” nevezték, a magyar folklórban azonban a „bőség hava”, illetve az „új kenyér hava” elnevezésekkel is találkozhatunk. A katolikusok a XVIII. századig július 15-én szentelték meg az új kenyeret, augusztus 20-án pedig nemzetiszínű szalaggal kötötték át. Az 1920-as évekre augusztus 20-át a magyar kenyér ünnepévé is tették. A második világháború után e nap egyházi jellege egyre inkább háttérbe szorult, az 1950-es években pedig az új kenyér megünneplésének hagyománya is elhalványult.

A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért a hónapot az új kenyér havának is nevezik.

Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, ahol az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek és ünnepélyes menetben a földesúr, tiszttartó vagy a gazda elé vitték. A mulatságon ettek, ittak és általában tánccal zárult az aratóünnep.

TÖRTÉNELMI HÁTTÉR

1899-ben Darányi István földművelésügyi miniszter rendeletbe foglalta a kissé feledésbe merült aratóünnep felújítását. Ezzel szerette volna lecsendesíteni az akkoriban forrongó agrármozgalmakat és helyreállítani az aratók és a földesurak közti jó viszonyt. Azonban kezdetben nem járt túl sok sikerrel, mert ez az ünnep sok településen nem szerepelt a hagyományok között, ezért két évvel később újra kiadta a rendeletet. Ekkor már több város és falu eleget tett a felhívásnak és kisebb nagyobb ünnepségekkel emlékeztek meg az aratásról országszerte. Egyre több ünnepi mozzanat kapott helyett a rendezvényeken, többek között a kenyéráldás is. 1922 körül már volt, ahol az aratóünnepet a Magyar Kenyér ünnepének nevezték.

Az első nagyszabású, országos eseményként meghirdetett kenyérünnepet 1937-ben Szegeden tartották. Ekkor még június 29-én, Péter-Pál napján rendezték meg a mulatságot. Országszerte hirdették a napilapok az eseményt, melyre végül százötvenezer ember érkezett Magyarország egész területéről.

A második világháború után kapott új dátumot a magyar kenyér ünnepe. 1945-ben az országgyűlés meg akarta változtatni az augusztus 20-ai ünnepnap jelentését, ezért megtette azt az egykori aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé. A politikai erők ezzel próbálták ellensúlyozni a Szent István nap szakrális jellegét. A kommunista párt úgy gondolta, hogy ha május elseje a munkások napja, akkor augusztus 20-a legyen a földművelők ünnepe.

Néhány év múlva ismét megváltozott az ünnep tartalma. Az egykori hatalom 1950-től a Népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította”, melynek továbbra is fontos mozzanata maradt a kenyérszentelés.

Napjainkban augusztus 20-a ötvözi Szent István kultuszát, az államalapítás emlékét, az aratás befejezésével az új kenyér ünneplését, a tisztavatást, valamint a tűzijátékot is.

Szabó Lőrinc: Kenyér

Beléd haraptam, áldott kenyér,

és elborzadtam – Habfehér

tested kísértete oszlani

kezdett, zöldülni s foszlani,

s köröttem az eltűnt szobák

falain, az utcán, a városon át

őt láttam mindenütt, csak őt,

a milliárd-lelkű mezőt,

ahogy szétcsapott, ringva – már

tenger volt, végtelen határ,

zöld végtelen, aztán rőt-arany.

Hány kalász élt ott, boldogan,

hány külön-külön kis akarat,

s minden kalászban mennyi mag,

és minden magban mennyi múlt

s mennyi jövendő párosult!

– Aztán egyszerre magamat

láttam, e roppant áradat

gyilkosát, isten gyilkosát,

aki kaszával belevág

az örök csodába, töri, üti

a szent anyagot, megsüti

s eszi istent, aki test, aki vér. –

S letettelek, darab kenyér,

s fölvettelek, elnéztelek,

magamban éreztem az életedet –

aztán lassan úgy ettelek tovább,

mint a hívő az úrvacsorát.

Gyurkovics Tibor: Az új kenyér köszöntése

Búza, búza, búza,

búza koszorúja,

fonjuk a nyakunkba,

véget ért a munka!

Szántsatok és vessetek,

arassatok, emberek,

süssetek friss kenyeret,

most már ünnepeljetek!

Zúg a határ,

forog a nyár,

pereg a mag,

görög a nap.

Legényeknek a vállára

süt a nap, süt a nap,

a leányok garmadába

gyűjtik a kalászokat!

Gyűljetek egybe,

fényes keresztekbe,

búza, búza, búzaszár,

növekszik a súlya már!

Kedves apáink,

drága anyáink,

köszönt titeket

Péter és Bálint.

Jóreményt adó,

magokat osztó,

nehéz munkátok

búzára bontó,

verejtékontó,

gyönyörűséget

árasztó, áldott,

törető élet!

Emlékezzünk

a fényes kaszákra,

a hajolásra,

takarodásra,

gyűrűs kalácsra,

gőzös ebédre,

nagy munka múltán

fehér kenyérre!

Búza, búza, búzaszál,

nincsen, ami talpon áll,

levágta már az apám,

bekötötte az anyám,

kicsépelte a bátyám,

megőrlötte nővérem,

mi meg majd lakodalomkor

nevetünk a vőfélyen!

Babits Mihály: Szent király városa

Esztergom, Előhegy

Az első szent király itt született, s azóta

szent város ez: szent és gyámoltalan.

Paphercegek, néha paraszti, néha

királyi vér, akkomodálta vén csuzos

lába alá, faragott tarka zsámolyul.

S némelyik oly dicső zsámolyról álmodott,

mint a pápának Róma; s agg tanárok

eszét, s rossz talján piktorok kezét

bérelte: jó öreg papok játéka volt ez;

tán olykor balkezes; de hagyján: mert az Istent

szolgálták ők is, és az életet! Nekik

köszönd e látványt; balról a kerek

templommal, melyet, mondják, ama nagy Dóm

legelső álmodója épített, kicsiny

próba gyanánt, hogy élve lássa még csodás

álmát: a fő Magyar Templomot! Én is, én is

nekik köszönhetem ma ezt az órát:

templomot látok én is, és talán

elmondom most, vén álmok s játékok között,

ami oly rég ül nyelvemen. Sötét kor ez,

barátaim! Szörnyű rabságból ébredünk

s átallunk szabadságért küzdeni.

Templomokat romboltunk, s rá nem érünk

építni; jó ha még saját ledőlt falunkat

fölrakhatjuk, hogy elbújhassunk szégyenünkkel!

Küzdeni? Más korok küzdtek könyvért, keresztért,

ostyáért és zászlóért: ez nekünk már

mind semmi volt. Mi már a Semmiért

harcoltunk, mint üres gép, barbár századok

harcánál szörnyebb harcot. Egymást vontuk az

ágyúk elé. Óh, szent István király! a te

csatáid jobbak voltak. Karddal a

kard ellen! hogy a magyar ölyv galambként

üljön a szentek vállán, s hordja tőlük az

Isten póstáját! - Hol az Isten? S hol a harc,

mely békét igér? Ma minden harc eretnek

sárkány gyanánt kölykezne... Hol a pápa,

koronát adni? Templom kellene,

magasság, mint e Dóm, mélyen a közös égbe

emelni vak fejét a bolond, vert magyarnak!

Hol vagy, István király? Bölcs vessződ kellene!

Balgán mentünk el és csonkán jövünk meg,

gyászmagyarok! Mit álmodoztok a

Botond bárdjáról!? - "Nincs idő ma falakat

rakni, se nézni"?!... "Agg papok játéka"?!... - Jobb

játék volt ez, nem ártott senkinek! S talán

nem árt e vers sem! Bárcsak játszanánk

örökké, mint e gyermekek, kik ostort

kötöznek odalenn magukból, kéz a kézbe

fogózva, és egymást lendítve diadallal!

Wekerlei Könyvtár
Cím: 1192 Budapest, Kós Károly tér 9.
Telefon: +36/1/282-9634
E-mail: konyvtar@kmo.kispest.hu; wekerlei.konyvtar@gmail.com
Honlap: https://www.kmo.hu/; https://uj.konyvtar.kispest.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/wekerleikonyvtar
A Wekerlei Könyvtár a KMO Művelődési Központ és Könyvtár tagintézménye.