Aktuális kulturális
Virágvasárnap - 2020. április 5.
Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben, a húsvét előtti 7. nap, a farsangi ünnepkör vége utáni 40. nap.
A Virágvasárnaphoz több szokás kapcsolódik, ilyenek a szalmabábok elégetése, a kiszejárás, a villőzés (vesszőzés), a feldíszített, szentelt barkaágakkal és tavaszköszöntő énekekkel a település körbejárása.
Magyarországon a felszentelt barkaágaknak rontás elleni és gyógyító erőt tulajdonítottak.
A barka a hazai éghajlati viszonynak köszönhetően a pálma és olajágak szerepét vette át, amelyekkel Jézust köszöntötték jeruzsálemi bevonulása alkalmából.
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium- A pálma (részlet)
„A pálma – a datolyapálmáról van szó – a mediterráneum keleti felének időtlen idők óta egyik legfőbb táplálója. Ezért, mint a fák királynőjét mélységes hódolat övezte. Egyiptomban, Babilonban, Arábiában, Főníciában a termékenység, az anyaság és a születés fájaként tisztelték. Főnícia neve a pálmáéval (phoenix) egy tőről is fakad, csakúgy, mint a főnixmadáré, amely a pálmafa elhamvadó tüzében születik újjá. A babiloni teremtésmítoszban az „élet fája” pálmafa, maga az életadó anyaistennő. Dávid királyi házának is „Pálma”, héber nevén Támár volt az ősanyja, akiben valószínűleg kánaáni termékenység-istennő, Asztarté rejtezett, akárcsak a régi Izrael egyetlen női bírájának, Debóra prófétanőnek az alakjában, aki pálma alatt ülve közölte jósigéit.
A rege szerint pálma tövén született Apollón napisten – a fa az attribútuma is volt -, ami úgy értendő, hogy szülőanyját (görög Létó, latin Latona) földi téren a pálmával azonosították (gör. elaté = „pálmahajtás”). Az arabok Mohamed színre lépte előtt szintén istennőként imádták a datolyapálmát, évenként megtartott ünnepén női ruhába öltöztették. A keresztény hit elterjedésével ez a képzet továbbélt. A pálma – a mi karácsonyfánk délszaki párjaként - Jézus születésének, az évkezdetnek a fája lett, és a téli napfordulókor a Nappal együtt álló Tejút képmása. (Naptári, csillagászati vonatkozású volt már az az ókori „életpálma” ábrázolástípus is a Közel-Keleten, amelynek termővirágzatait isteni férfiak, szárnyas géniuszok porozzák be.) Figyelemre méltó, ahogyan a betlehemi születést ábrázolták a Jézust prófétaként tisztelő igazhitű arab miniátorok. A helyszín kiszáradt pálmaliget, Mária egy fába kapaszkodva hozza világra gyermekét, és a csodás születés eredményeképpen a pálmák újra kivirulnak.”
Címkék: Wekerlei Könyvtár, Virágvasárnap
Kapcsolódó programok
A magyar költészet napja - Virtuális VERS-FAL a Wekerlei Könyvtárban (archiválva 2020.04.13.)
Küldje el legkedvesebb versét elektronikusan a könyvtár e-mail címére vagy Facebook oldalára!
BővebbenCOVID-19 koronavírus információk hiteles forrásokból (archiválva 2022.03.08.)
Hiteles tájékoztató oldalak, hasznos Facebook csoportok.
BővebbenTalálkozzunk a könyvtári kibertérben! (archiválva 2022.03.08.)
Pakolunk, polcokat törölgetünk, rendezkedünk és különleges könyvtári szolgáltatásokkal, online programokkal kedveskedünk az érdeklődőknek!
BővebbenA Wekerlei Könyvtár különleges szolgáltatásai és online programjai (archiválva 2021.07.27.)
„Élő” kapcsolat a könyvtárossal, Irodalmi léleksimogató, Információk tárháza otthonról, "Péntek esti mesék" a Wekerlei Könyvtárból, Olvass online!, Heti színes, Aktuális kulturális, A COVID-19 koronavírussal kapcsolatos információk hiteles forrásokból, „Tégy egy könyvet - Végy egy könyvet!” utcai könyvcsere szekrény
Bővebben