Aktuális kulturális - A magyar tűzoltók napja (archiválva 2020.05.11.)

Alkalmak:
2020. 05. 04., hétfő 00:01 - 23:59

Aktuális kulturális
A magyar tűzoltók napja

2020. 05. 04.


1991 óta május 4-e a tűzoltók napja Magyarországon. Szent Flórián (240. körül - 304. május 4.) keresztény vértanú, a tűzoltók védőszentje.
Tisztelete főként Bajorországban, Ausztriában és Lengyelországban terjedt el. Szlovénia és Horvátország területén ma is szokás főként a vidéki tűzoltószertárak épületére Szent Flóriánt ábrázoló festményt kitenni. Árvizek és tűzvészek ellen védő szent, délnémet és osztrák területeken szokás volt a család egyik fiúgyermekének a Flórián nevet adni, ezzel védve a házat a tűzvésztől.
Magyarországon a középkor végén a Szepesség németek lakta vidékein kezdődött, majd a 17. században terjedt el általánosan a tisztelete. Kezdetben az árvizek ellen kérték segítségét, később a tűzzel kapcsolatban is. Azt tartották róla, hogy ifjúkorában imádságára kialudtak egy égő ház lángjai.
A tűzoltók nap mint nap az életüket kockáztatják értünk! Szent Flórián napján valamennyi hivatásos és önkéntes tűzoltó előtt tisztelgünk.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)
Virágos „negyven” napok


„Flórián, akit a régi naptár május 4-én ünnepelt, római katonatiszt volt Noricumban, a mai Ausztriában. Diocletianus uralkodása idején szenvedett keresztény hitéért vértanúságot. Legendája szerint, amikor Florianus megtudta, hogy az Enns-parti Laureacumban (Lorch) elfogtak 40 (!) keresztényt, maga is megvallotta hitét. Aquilinus bíró megbotoztatta, s arra ítélte, hogy nyakában malomkővel az Enns hídjáról lökjék a folyóba. Tetemét egy sas őrizte mindaddig, amíg el nem temették. (A „sas”, a római légiók felségjelvénye, maga Aquilinus hadbíró lehetett, hisz a neve is azt jelenti „olyan, mint a sas”.)
A mondottakból következően Flórián tisztelete elsősorban Ausztriában és a környező országokban virágzik a késő középkor óta. Szent Ágota őrhelyére állítva tűz és árvíz ellen hívták segítségül. A legenda szerint már gyermekkorában megmentett egy égő házat az elhamvadástól. Úgy is szokták ábrázolni, amint római tiszti egyenruhában egy cseber vízzel egy hozzá képest pirinyó házacska vagy városka tüzét kioltja. Amint ez várható, a tűzzel dolgozók (tűzoltók, serfőzők, fazekasok, pékek, kéményseprők) védőszentje lett, de a gyakori tűzesetek miatt a barokk kortól kezdve már minden tehetősebb polgár házának homlokzatán fülkébe állították szobrocskáját. Neve napján népszokásai is a tűzzel kapcsolatosak. Egyes falvakban ekkor nem raktak tüzet, kenyeret nem sütöttek, a kovácsok sem dolgoztak, másutt viszont épp ezen a napon gyújtottak új tüzet, ősi módon: például két fadarab összedörzsölésével.
Florianus jelképes alak, akit azért hívott az egyház életre, hogy a május eleji pogány szokásokat általa is megkeresztelje. Neve „virágzót” jelent, s a római Flora istennőtől kapta, akinek egyhetes ünnepségsorozata épp Flórián-nap vigíliájával ért egykor véget. Legendája a 40 kereszténnyel a május 1-jei fordulópontra utal. Mártíromságának színteréül azért tehették meg Laureacumot, mert a városnév azt jelenti: „babérkoszorúval (ékesített)”. A babér pedig május olümposzi védnökének, Apollónnak szent növénye volt. Halálának módja a rómaiak májusi Argei ünnepének szokásából vezethető le, amikor is nádból, szalmából font bábokat hajítottak jelképes emberáldozatul a Tiberisbe. Ez a szokás a kiszehajtás ókori előzménye is lehetett. Az argei-bábokat ugyanis március 17-én helyezték el alkalmi szentélyeikbe, olyan napon tehát, amelyre később virágvasárnap eshetett. Talán az sem véletlen, hogy az argei-bábok március 17-i fölszentelése és Flórián vértanúsága között 47 nap telik el. Flórián vízbe hajításának jelképi funkciója is megfelel a korábbi kiszehajtásénak. Ahogy a kisze a „40 napos” böjtöt jelképezi, úgy Flórián a húsvétot követő „virágos kedvű 40 nap” jelképe. Vértanúhalála e naptári ciklus szomorú végét jelzi (l. még „zöldember”). Flórián tűzzel való kapcsolata is összefügg a ciklusváltással. Az eddigiekben is láttuk, hogy a régi európai luniszoláris naptár határnapjai tűzújító, tűzszentelő ünnepek voltak. Az volt a gyertyaszentelő – Ágota – húshagyó kedd ünnepkör, az volt húsvét, s az volt a május 1. – Flórián ünnepkör is, mint ahogy az volt minden határnap az év további rendjében.”



Címkék: Wekerlei Könyvtár, Aktuális kulturális, A magyar tűzoltók napja

Kapcsolódó programok

A Wekerlei Könyvtár különleges szolgáltatásai és online programjai

A Wekerlei Könyvtár különleges szolgáltatásai és online programjai (archiválva 2021.07.27.)

„Élő” kapcsolat a könyvtárossal, Irodalmi léleksimogató, Információk tárháza otthonról, "Péntek esti mesék" a Wekerlei Könyvtárból, Olvass online!, Heti színes, Aktuális kulturális, A COVID-19 koronavírussal kapcsolatos információk hiteles forrásokból, „Tégy egy könyvet - Végy egy könyvet!” utcai könyvcsere szekrény

Bővebben

Kedves Olvasóink!

A WEKERLEI KÖNYVTÁR
ÜNNEPI NYITVATARTÁSA


NYITVA: 2024. december 13-ig
ZÁRVA:   2024. december 14-től
      2025. január 5-ig

NYITVA: 2025. január 6-tól
/hétfő, 15.00-19.00 óra között/
                

A könyvtár Facebook oldalán és honlapján
ezen idő alatt is
érdekességekkel várjuk Olvasóinkat. :-)
A „Tégy egy könyvet - végy egy könyvet!”
utcai könyvcsere szekrény folyamatosan, 
éjjel-nappal nyitva áll az irodalomkedvelők számára.

BÉKÉS, MEGHITT, SZERETETTELJES
ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK MINDENKINEK!