Húsvéti versek és mondókák csokorba szedve

Időpont: 2024. március 28 - április 1. csütörtök-hétfő
Helyszín: online program - Wekerlei Könyvtár honlapja és Facebook oldala
Ajánlott korosztály: 3-99 éves korig

Húsvéti versekkel, mondókákkal kívánnak mindenkinek virtuálisan kellemes húsvéti ünnepet a könyvtárosok!
A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik. Húsvéthétfő a locsolkodás napja, ami vödörből tiszta vízzel, manapság inkább kölnivízzel történik. A lányok és asszonyok a fiúkat, férfiakat finom ételekkel, süteményekkel, italokkal és festett, díszes tojásokkal kínálják a locsolkodás után.

NAGYCSÜTÖRTÖK a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás.

NAGY LÁSZLÓ: PIROSODIK HÚSVÉT (részlet)
Tél veszíti ingét,
pirosodik Húsvét,
hamarosan hazamegyek,
boldog leszek ismét.

Kötél meg nem köthet,
szél vissza nem lökhet,
aki velem összeveszik:
porba höntöröghet.

Nagycsütörtök: átok,
szeget kalapáltok,
Isten ellen készülődtök
ácsok és kovácsok.

NAGYPÉNTEK az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja.
Ezen a napon nem tartanak szentmisét. A Jézust jelképező oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya, emlékeztetve a Golgota csupasz sziklatömbjére, amelyen a megváltás áldozata végbement.
A Biblia szerint nagypéntekre virradóra ért véget Jeruzsálemben az a vallási per, amelyet az elöljárókból, írástudókból és vénekből álló nagytanács indított Jézus ellen. Ennek előzménye, hogy Jézus tanításai és népszerűsége a zsidó egyházfők számára konkurenciát jelentett. Főként Kajafás vélte úgy, ha továbbra is engedik prédikálni, a tanai háttérbe szorítják a zsidó tanokat, és csökkenthetik a zsidó főpapok befolyását.
A katonák elfogták, a zsidó papok elé vitték hurcolták, akik megverették, és mivel Isten fiának vallotta magát, istenkáromlás vádjával halálra ítélték, majd reggel Pilátus, a római helytartó előtt azzal vádolták meg, hogy a zsidók királyának vallja magát. Pilátus, bár látta, hogy ártatlan, mégis megerősítette az éjszaka hozott halálos ítéletet, Kajafás ugyanis az értésére adta, ha nem ítéli el Jézust, fellázítja a rómaiak ellen a zsidókat. Ám Pilátus még így is lehetőséget adott arra, hogy a júdeai nép megmentse Jézust a kínhaláltól, felelevenítve a húsvéti amnesztia jogszokását.
A tömegre bízta a döntést, hogy a két zsidó fogoly közül Jézus, vagy Barabás kapjon kegyelmet, azonban a zsidó főpapok befolyása alatt álló nép Barabás felmentését kérte. Így Pilátus kénytelen volt kimondani a halálos ítéletet Jézusra, akit megkorbácsoltak, fejére töviskoronát tettek, majd nehéz fakeresztjével a jeruzsálemi Golgota hegyre kísérték, ahol keresztre feszítették.

NAGY LÁSZLÓ: PIROSODIK HÚSVÉT (részlet)
Nagypéntek: habos vér,
működik a hóhér,
Jézus meghal bűnösökért,
jószagú ringyókért.

Feketednek felhők,
bőjtölnek a bendők,
harangnyelvek megbénulnak,
szólnak fakereplők.

NAGYSZOMBAT a gyász napja, a húsvéti örömünnep kezdete. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a katolikus egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, és mindenkit meghív az örök életre.
Nagyszombat a gyász napja, Jézus most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. Nagyszombaton egész nap lehetőség van imádságra a szent sír előtt. Ezen a napon töltse be lakásainkat, családjainkat és szívünket a csend, a Krisztus szeretetének-halálának titkáról való elmélkedés.
A nagyszombati örömünnep este a tűzszenteléssel kezdődik, a fehér ruhát öltött pap megáldja a tüzet, meggyújtják Krisztus feltámadását jelképező húsvéti gyertyát. A misén felhangzó Alleluját harangzúgás, csengőszó és az orgona hangjai kísérik, majd felcsendül a Glória. Ezt követi a keresztvízszentelés, majd az éjszakai virrasztó mise, a vigília is a feltámadást ünnepli. Noha a körmenet nem része a vigíliának, a mise végén a 11. század óta az esti órákban elindul a feltámadási körmenet. Ezzel hirdetik a világnak, hogy feltámadott Krisztus. 1955-től a római katolikusok és a keleti ortodoxok húsvét előtt ismét virrasztanak.

NAGY LÁSZLÓ: PIROSODIK HÚSVÉT (részlet)
Nagyszombat sugároz
a feltámadáshoz,
selyem-zászlók akadoznak
bimbózó faághoz.

Alkonyatkor festek
piros tojást, kéket,
borozgatva megköszönünk
égi üdvösséget.

Tél veszíti ingét,
pirosodik Húsvét,
hamarosan hazamegyek,
boldog leszek ismét.

VIRÁGVASÁRNAP a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben, a húsvét előtti 7. nap, a farsangi ünnepkör vége utáni 40. nap.
Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Az emberek mind a négy evangélium szerint megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János pálmaágakról számol be. A pálma a győzelem és a diadal jelképe. Az ünnep neve több nyelven pálmavasárnap. Mivel az európai országok többségében nincsenek pálmák, az ünnepléskor a pálmaágakat itt gyakran tiszafa, fűzfa vagy más fák ágaival helyettesítették. Virágvasárnapnak a magyarokon kívül többek között az örmények, csehek, szlovákok, szlovének, a horvátok, szerbek, valamint a makedónok nevezik.
A Virágvasárnaphoz több szokás kapcsolódik, ilyenek a szalmabábok elégetése, a kiszejárás, a villőzés (vesszőzés), a feldíszített, felszentelt barkaágakkal és tavaszköszöntő énekekkel a település körbejárása. Magyarországon a felszentelt barkaágaknak rontás elleni és gyógyító erőt tulajdonítottak. A barka a hazai éghajlati viszonynak köszönhetően a pálma és olajágak szerepét vette át, amelyekkel Jézust köszöntötték jeruzsálemi bevonulása alkalmából.

BENEDEK ELEK: VIRÁGVASÁRNAP

Virágok napja, szép virágvasárnap,
Jövel, jövel már, bontsd ki röpke szárnyad!
Hintsd be virággal az avar mezőket,
A kertek fáit, félve rügyezőket,
Óh, szánd meg őket!

A tél hosszú volt, oly zord s oly kegyetlen,
A rét, az erdő még most is kietlen.
Virágok napja, jer, lehelj a földre,
Bús szürke foltjait varázsold zöldre,
Szép puha zöldre!

Jövel, jövel, s te véled fecske, gólya,
Üres fészkeknek hadd legyen lakója!
Szakadjon vége a nagy némaságnak,
Szívüket töltsd be, akik dalra vágynak,
Oly régen vágynak!

Ihol közelg. Feje virággal ékes,
Az arca nevetős, a hangja édes.
Bájos, milyennek a szívem kívánta,
Mint egy virágos, nevetős leányka,
Szép kis leányka!

Ihol, már itt, virággal megrakottan,
Hallom a dalt is: fecske száll amottan.
Eresz aljának újra van lakója,
Csörgő patakban kelepel a gólya,
A kedves gólya!

Ihol, már itt van. Nyílnak a virágok,
Vidám dal járja be a nagyvilágot,
Hirdetve hegynek, völgynek, rónaságnak:
Leszállt a földre szép virágvasárnap,
Legszebb vasárnap!

HÚSVÉT HÉTFŐ
A húsvéti locsolás eredete egyrészt a keresztelésre, másrészt arra a legendára utal, ami szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is. Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára, hogy gyakran a kúthoz, vályúhoz vitték a lányokat, és egész vödör vízzel leöntötték őket. A két világháború között vált általánossá a „szagos vízzel, rózsavízzel” való öntözés. A locsolóversek sok változata ismert máig, a mágikus jellegű szövegektől a félnépi rigmusokig. Székelyföldön húsvéthétfő hajnalán a legények csapatosan indultak a lányos házakhoz többnyire zeneszóval öntözni. Hosszadalmas, cirkalmas köszöntőket mondtak. A locsolással egyenértékű volt a vesszőzés. Előfordulását a Dunántúlról ismerjük. Fejér vármegyében sibának nevezik a vesszőből font korbácsot, amivel a legények húsvéthétfőn megcsapkodták a leányokat, közben Tordason ezt mondták: „Keléses ne légy, bolhásos ne légy, esztendőre még frissebb légy!” A lányok a sibára szalagot kötöttek, borral kínálták a legényeket. A locsolás jutalma a hímes tojás.

Wekerlei Könyvtár
Cím: 1192 Budapest, Kós Károly tér 9.
Telefon: +36/1/282-9634
E-mail: konyvtar@kmo.kispest.hu; wekerlei.konyvtar@gmail.com
Honlap: https://www.kmo.hu/; https://uj.konyvtar.kispest.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/wekerleikonyvtar
A Wekerlei Könyvtár a KMO Művelődési Központ és Könyvtár tagintézménye.