Benedek Elek, „a nagy mesemondó”

Időpont: 2025. szeptember 28-30. szombat-hétfő

Helyszín: online program - Wekerlei Könyvtár honlapja és Facebook oldala

Gyermekkora

“Kicsiny falu az én falum, legkisebb az egész vidéken s a legszebb…. Egy hosszukó tál, melynek kicsorbult egyik vége, ebben a tálban egy csudaszép bokréta: ez az én szülőfalum. Ebben a faluban minden háznak van gyümölcsfás és virágos kertje, s május havában, amikor itt a gyümölcsfák virágba borulnak, Csíkorra tetejéről (a szomszédos “Csíkország” orra ez a hely) óriás bokrétát lát ájtatosan bámuló szemed.” – írja az Édes anyaföldem! c. könyvében.

Benedek Elek első meséit a kisbaconi zsellérházban hallotta Rigó Annustól, a tanulatlan kamasz zsellérlánytól. Így emlékszik vissza rá: (…)„Nem szökhetem át kedvem szerint a kis zsellérházba, amely amilyen kicsi, oly nagy volt nekem: a mesék végtelen birodalma.

Ott, abban a kicsi házban hallottam az első mesét. Mondója növendék-leányka, s nem vén banya, amint azt gondoljátok talán. És az első mese után kisirtam-könyörögtem belőle a másodikat, a harmadikat, a negyediket, aztán a jó Isten tudja, hányadikat – nem volt többé nyugodalma tőlem.

Hol tanulta tengersokaságát a kacagtató, a hátborzongató, lélekzetfojtogató mesének ez a leányka? Sem apja, sem anyja nem volt mesemondó. Nyilván fonó- s kukoricafosztó estéken szedte föl s mondta tovább, tódítva, cifrázva, én meg nyeltem magamba tátott szájjal, kipirult arccal, lázba égő szemmel, s végére ha ért egynek, rángattam a szoknyáját: tovább! tovább, még egyet, no még egyet! Emlékszem, világosan emlékszem, sok-sok este sirva bujtam karikás ágyacskámba, mert nem hivták át Rigó Annust – ő volt az én mesemondóm. Most, ősz fejjel, egy mesére sem emlékszem, amit belőle kisirtam, de bizonyos vagyok abban, hogy ezekből a mesékből sarjadozott ki a mesemondó terebélyes fája, amelynek tövében ti meg-megpihentek…”

Kisbaconban kezdte az iskoláit, de már akkor kitűnt, hogy sokkal jobban olvasott a társainál. Nyolcévesen már a székelyudvarhelyi református gimnáziumba járt, ott is érettségizett. Ekkor ért véget a sötét Bach-korszak, és kicsit könnyebb lett az élet. Udvarhelyen remek tanárok vették pártfogásukba a tehetséges ifjút, aki már 1873 körül is gyűjtögetett meséket Udvarhely környékén meséket, amiket le is jegyzett.

Érdekességek Benedek Elek életéről, munkásságáról

Tanulmányai, munkássága

1877-ben kezdte meg tanulmányait Budapesten, de csak 1881-ig járt oda, magyar–német szakra, aztán filozófiára is, de diploma helyett inkább az újságírói pályát választotta – muszáj volt a megélhetéséről is gondoskodnia, és együtt nehezen ment a kettő. Már egyetemista korában is megjelentek versei Üstökös című folyóiratban.

Az egyre terebélyesedő ballada- és népmese-gyűjteményét megmutatta Gyulai Pálnak, aki roppant lelkesen fogadta, és felolvasott belőle a Kisfaludy Társaságban. 1882-ben meg is jelent népköltészeti gyűjtésének anyaga, méghozzá nem is akárhol, hiszen Kriza János, Orbán Balázs és Sebesi Jób is szerzője volt a Székelyföldi Gyűjtés című kötetnek, melyet a Magyar Népköltési Gyűjtemény harmadik részeként adtak ki.

Benedek Elek 1885-től kezdve számos újságot alapított és szerkesztett. Nemzeti Iskola című újság volt az első, melyet hamarosan követett a Magyar Kritika és a Magyar Világ irodalmi lapok alapítása, majd a Magyarság és a Néptanítók Lapja szerkesztése is. 1889-ben Az Én Újságom címmel Pósa Lajossal közösen megindították az első irodalmi értékű gyermeklapot. Ezt követte később 1909-ben Sebők Zsigmonddal a Jó Pajtás gyermeklap szerkesztése. Az újságszerkesztés mellett, újabb és újabb mesekönyveket jelentetett meg, verseket, színdarabokat, lányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket írt.

1894 és 1896 között, a millenniumi ünnepségre készült el fő műve, az öt kötetes Magyar mese- és mondavilág, ami Jókai Mór után legolvasottabb magyar íróvá tette Benedek Eleket. Ezer év magyar meséit gyűjtötte össze, s mint mesemondó Elek Apó varázslatos mesélő stílusban átköltötte, hogy így korszerűsítse az ősi szókincset. Ezzel az átdolgozással jelentősen hozzájárult a modern irodalmi nyelv megteremtéséhez és terjesztéséhez.

Benedek Elek legnagyobb erdélyi vállalkozása, a ma már legendás hírű Cimbora gyermeklap szerkesztése volt. Abban a nehéz háború utáni időkben egy gyermekújság szerkesztése nem bizonyult könnyű feladatnak. Elek apónak sikerült. Jó kapcsolataival és kifinomult szervezői munkájával a legjobb erdélyi magyar írókat és költőket nyerte meg a Cimborának. Áprily Lajos, Balázs Ferenc, Berde Mária, Dsida Jenő, Kós Károly, Molter Károly, Reményik Sándor, Szentimrei Jenő, Tamási Áron, Tompa László, Kacsó Sándor, Karácsony Benő, Ligeti Ernő, Sipos Domokos és még sokan mások, mind rendszeresen írtak a Cimborában.

A Cimbora legfontosabb rovata az Elek nagyapó üzeni volt. Közvetlen, családias hangon gyermeklevelek ezreire – a lap fénykorában heti száz-százhúszra is – válaszolt, tanácsokat adott, buzdított, bátorított és mindvégig nevelt, gyermeket és szülőt emberségre, hazaszeretetre egyaránt: „Ennek az újságnak minden sora egy szent célt szolgál: nemesen, emberségesen gondolkodó, művelt magyarokká nevelni titeket” – írja egyik üzenetében. Rendszeres levelezésre buzdította fogadott unokáit, dicsérte, biztatta őket, ha fejlődést tapasztalt, hozzászoktatta őket az olvasáshoz, fejlesztette íráskészségüket, s a legügyesebbeket saját könyvtárából jutalmazta olvasnivalóval. Az iskolai tananyag kiegészítéséül közölt honismereti vonatkozású írásokat, eredet- és helytörténeti mondákat, magyar irodalomtörténetet is.

Az utolsó lapszám 1929-ben jelent meg. Több ízben is történt kísérlet a Cimbora újjáélesztésére Benedek Elek halála után. 1937–40 között Új Cimbora címen jelent meg, majd 1990-92 és 1994-től napjainkig működik Cimbora néven gyermekeknek szóló irodalmi lap Erdélyben.

Házassága

1884-ben házasságra lépett Fischer Máriával, akivel haláláig együtt élt. A félárva zsidó trafikoslányt úgy ismerte meg, hogy főnökével, a Budapesti Hírlap főszerkesztőjével, Rákosi Jenővel vásárolt szivart, közben pedig egy közéleti cikkről vitatkoztak. Akkoriban nem volt megszokott, hogy a férfiak vitájába egy nő is beleszól, de Fischer Mária nemcsak hogy közbeszólt, hanem egészen más véleményen volt, mint a tekintélyes főszerkesztő, és az érvei is eléggé meggyőzték Benedek Eleket, aki még a szivarját sem fizette ki a csodálkozástól.

Másnap aztán egy csokor virággal és a szivar árával tért vissza a kis boltba, és másfél évig udvarolt a lánynak, ott is kérte meg a kezét.

„Kisasszony, gyönyörű álmot láttam. Virágos almafa tövében szenderegtem, s maga égőpiros rózsát ejtett a mellemre... Igazat jelent-e az álom?” – kérdezte. Mária igent mondott, áttért vőlegénye vallására, és 1884-ben hozzáment feleségül. Negyvenöt évig éltek egymás mellett szerelemben. Akkoriban az sem volt szokás, hogy más vallású felek házasodjanak, de Fischer Mária még a zsidó hitet is elhagyta férje kedvéért.

A sors kegyetlen fordulata, hogy a férfinek, aki szívén viselte a fiatal generációk sorsát, meg kellett érnie, hogy elveszítse az egyik gyerekét. A világháború alatt János megbetegedett, Mária férje szülőhazájába, Kibaconba költözött Pestről, hogy ápolja, de 1920-ban a fiú életét vesztette. „Lelkem a kisbaconi házban. Szüntelen egy képet látok: Mária lezárja fiának a szemét. A házban nagy üresség. Egyedül van Mária, egyedül, egyedül, mint ahogyan egyedül volt édesanyám, amikor leborult édesapám holttetemére. Hiába sir föl: Jertek, jertek, imádkozzatok!

Benedek Elek kései éveiben is tevékeny maradt, lapokat szerkesztett, fiatal tehetségeket fedezett fel és részt vett a Helikon Kör létrehozásában. 1929. augusztus 17-én, 69 évesen éppen az írók feladatáról írt, amikor agyvérzést kapott, és összeesett. Utolsó leírt szavai ezek voltak: „fő, hogy dolgozzanak”.

A férfi többé nem tért magához, három orvos is megállapította, hogy Benedek Eleknek nem sok ideje maradt hátra. Családja halálos ágya köré gyűlt, Mária a kezét fogta, aztán hirtelen felállt, kiment a kertbe, és amikor visszatért, a gyerekeihez fordult, és ezt mondta: „Édeseim, azt hiszem, most kifogytok belőlünk.” Kilenc Veronált vett be, mielőtt elbúcsúzott a gyerekeitől. Elvesztette eszméletét, és másnap ő is meghalt. Férjével, élete szerelmével együtt, egyszerre temették el a faluban.

Kép: https://wmn.hu/kult/63443-benedek-elek-165-eve-el-meseit-es-verseit-ma-ukunokaja-szorja-szet-a-vilagban

Wekerlei Könyvtár
Cím: 1192 Budapest, Kós Károly tér 9. /könyvtári szolgáltatási helyszín/
Cím: 1192 Budapest, Kós Károly tér 15. /könyvtári programok helyszíne/
Telefon: +36-1/282-9634
E-mail: wekerlei.konyvtar@gmail.com; konyvtar@kmo.kispest.hu
Honlap: https://www.kmo.hu/; https://uj.konyvtar.kispest.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/wekerleikonyvtar
A Wekerlei Könyvtár a KMO Művelődési Központ és Könyvtár tagintézménye.