Petőfi Sándor élete képeken II.

Fűzy-Molnár Zoltán fotókiállítása

Virtuális fotókiállítás
Időpont: 2026. január 1- február 28.
Helyszín: online program - Wekerlei Könyvtár honlapja és Facebook oldala

Helyszíni fotókiállítás
Időpont: 2026. január 1- február 28. nyitvatartási időben
Helyszín: Wekerlei Könyvtár - 1192 Budapest, Kós Károly tér 9.

PETŐFI SÁNDOR (Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. - Fehéregyháza, 1849. július 31.) költő, forradalmár, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja. A költő közel 1.000 verset írt magyarul, ebből körülbelül 850 maradt az utókorra, az ismertebb műveit több nyelvre lefordították.
János vitéz című elbeszélő költeményéből daljáték, bábelőadás, rajzfilm és rockopera is készült.
Egyik legismertebb költeménye a Nemzeti dal, amely mű az 1848. március 15-i forradalom máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása.
Petőfi Sándor emlékét Magyarországon és a Kárpát-medence magyarlakta településein több múzeum, emlékház, utcanév, szobor és emléktábla őrzi.
„Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig. Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában.” - ahogy Németh G. Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár írta korábban.

Olvasson többet Petőfitől és Petőfiről az alábbi linkekre kattintva.

Petőfi Sándorról olvashatnak a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémiájának /PIM DIA/ jóvoltából.
PIM DIA:
https://opac.dia.hu/results/-/results/302cc080-49ea-435b-b6ab-f5a6aa51a897/solr#displayResult

Petőfi Sándorról szóló művek találhatóak a Magyar Elektronikus Könyvtár /MEK/ adatbázisában.
MEK:
https://mek.oszk.hu/kereses.mhtml?dc_creator=&dc_title=&dc_subject=Pet%C5%91fi+S%C3%A1ndor&sort=rk_szerzo%2Crk_uniform&id=&Image3.x=0&Image3.y=0

Petőfi Sándor művei a Magyar Elektronikus Könyvtár /MEK/ jóvoltából díjmentesen olvashatóak.
MEK:
https://mek.oszk.hu/kereses.mhtml?dc_creator=pet%C5%91fi+s%C3%A1ndor&dc_title=&dc_subject=&sort=rk_szerzo%2Crk_uniform&id=&Image3.x=0&Image3.y=0

Petőfi Sándor művei a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémiájának /PIM DIA/ segítségével ingyenesen érhetőek el és olvashatóak.
PIM DIA:
https://mek.oszk.hu/kereses.mhtml?dc_creator=&dc_title=&dc_subject=Pet%C5%91fi+S%C3%A1ndor&sort=rk_szerzo%2Crk_uniform&id=&Image3.x=0&Image3.y=0


Fűzy-Molnár Zoltán a dorogi bányavidéken született 1962-ben, az ELTE Jogi karán végzett 1986-ban. Fiatal kora óta érdekli a művészet, pasztell képeket festett és tussal rajzolt korábban.
A fényképezéssel körülbelül 10 évvel ezelőtt kezdett foglalkozni. Eleinte telefonnal készítette a fotóit, később vásárolt egy fényképezőgépet, már azzal kapja lencsevégre a hazai építészeti emlékeket és egyéb szépségeket.
Számára a fotózás küldetés, elhivatottság egyúttal kihívás is. Elsősorban a templomok és kastélyok belső terei, díszítései érdeklik - mivel nagy kihívásnak tekinti azok megörökítését. A népi építőművészet és a temetői hagyományok mellett sem megy el érdeklődés nélkül. Egy-egy település keresztmetszetét próbálja bemutatni, megragadva azok főbb jellemzőit, mindennapi életét és a múlt hagyományait.

Fűzy-Molnár Zoltán fotókiállítása 2026. január 1-február 28.  között online módon tekinthető meg a könyvtár honlapjain és Facebook oldalán.
Fűzy-Molnár Zoltán fotókiállítása személyesen 2026. január 5-február 28. között nézhető meg a Wekerlei Könyvtárban nyitvatartási időben.
A kiállítás keretében megtekinthető Petőfi emlékhelyek helyszínei: 

Dunavecse

A költő elszegényedett szülei Szabadszállásról költöztek ide négy évre, ahol fiuk többször is meglátogatta őket, 1844-ben több mint két hónapot töltött velük. Petőfi azonban soha nem ebben a házban szállt meg, hiszen csak egy szoba volt benne, a többi helyiséget elfoglalta a mészárszék. Összesen harminc költeménye köthető Dunavecséhez, köztük pl. Az egy estém otthon, és István öcsémhez című verses levele.

Dunavecsei református templom

A dunavecsei reformátusok első temploma a helyi római katolikus kőtemplom volt, amit azért vettek használatba, mert a település teljes lakossága áttért a református hitre a reformáció korában. Ezt a templomot a törökök 1639-ben lebontották és köveit elhordták a csákvári vár megerősítésére.

A gyülekezet második temploma 1640-ben épült. „A török meghagyta a templom alatti sírboltot, s e fölé épült … az új templom. … Ez a templom a mostanitól keletre feküdt, mintegy 50-60 méter távolságra. Erős faoszlopokra font sövényből készült, sárral vastagon megtapasztva. Ilyenek voltak abban az időben a lakóházak is. Azért építkeztek így, hogy a török újra szét ne szedje – a kövekért; viszont a kifosztott népnek nem is volt módja kőtemplom építésére. Ez a sövénytemplom 104 esztendeig szolgált istentiszteleti helyül. Az akkori látható templom sárból épült, de annál erősebb, törhetetlen kövek voltak a bele járó hívek…”

A mostani templom alapkövét 1743-ban nagy ünnepélyesség keretében tették le. Gazdag és szegény, úr és szolga összefogott egy értelemmel és akarattal s így épült föl templomunk két év alatt, amit 1745. április 7-én szenteltek föl.

Fülöpszállás

Az 1833-36-os években egyszerre bérelt Petrovics István mészárszéket és kocsmákat Fülöpszálláson. A két szóban forgó kocsma a főtéren álló „Nagy Kortsma és Morgó Vendégfogadó”, a másik az úgynevezett „Alsó Kortsma” volt. (Ennek pontos helyét nem ismerjük). A Morgó Vendégfogadó udvar felőli részén hosszú, árkádos folyosó húzódott. Ebből nyíltak az egykori vendégszobák és egyéb helyiségek. A csaknem 5000 lakosú Fülöpszálláson az egyidejű kocsma és mészárszékbérlet volt Petrovics István utolsó nagy vállalkozása vagyoni bukását megelőzően.

Fülöpszállási református templom

Az 1717-ben emelt fatemplom helyére 1750-ben vályogból készült, kő alapra épített templomot emeltek. 1761-ben a vályogtemplomhoz kőtornyot építettek. A kőtoronyhoz épült kőtemplomot 1797. november 1-jén szentelték fel. Copf stílusban készült, alapterülete 442 m2. Mennyezete boltíves, a templom vége apszisszerűen, félkörívben végződik. Mennyezetét stukkódíszítéssel látták el. A boltíveket belső oszloppillérek tartják, két karzata van. A szószék az egyik pillérhez csatlakozik, kör alakú, gazdag virágdíszítéssel. Koronája vakolat architektúra (díszítés): nyitott biblia és a zászlós bárány. A baptisztérium (keresztelőkút) külön áll, nagyon régi, 1745-ből való. A Mózespad nyitott, faragott tölgyfából készült, a papné pad ugyanilyen. A padok egyidősek a templommal, faragott tölgyfából valók.

Füzesabony

Petőfi Sándor utazásai során megszállt Füzesabonyban is. A Hunyadi út 35. számú épület falán kőtábla őrzi Petőfi Sándor füzesabonyi látogatásának az emlékét.

Petőfi látogatása 1847. május 13-ára tehető, amikor Pestről egy gyorsfogattal érkezett a Gelej fogadóhoz. A költő naplója alapján így rekonstruálható az út: Május 12-13-a virradó éjszakáját Pesten, a Fehér Hajó fogadóban töltötte. 13-án kora reggel országjáró útra indult. Négy útitársa, egy tót származású katolikus pap és húga, továbbá egy erdélyi borkereskedő és egy lengyel katonatiszt már a kocsin voltak, mikor a szállodától elindultak. Pestről a Kerepesi úton jöttek kifelé és fél óra elteltével Rákoson voltak. Cinkota Kerepes elhagyása után Gödöllőn álltak meg fogatcsere miatt, majd indultak tovább. Gyöngyösig szótlanul ültek, és csak kápolna felé közeledve kezdtek el beszélgetni, de amint Petőfi naplójából kitűnik, csak a pap tudott magyarul. A költő csak Kápolna és Füzesabony között kapcsolódott be a beszélgetésükbe, amikor a pap, akiről kiderült, hogy rettenetes magyargyűlölő, megalázóan nyilatkozott a Rónáról, mire Petőfi kötelességének tartotta, hogy a sík védelmére keljen, és állítólag ezt mondta, és ez klasszikus idézet a magyar irodalomtörténetben. „Nem tehetek róla, szeretőmet és a franciákat és a túrós tésztát és a rónaságot fülem hallatára ne gyalázza senki.” Később pedig békésen beszélgettek Füzesabonyig.

Kiskőrös

Kiskőrösi evangélikus templom

A templom 1783-ban  épült, azonban 1875-ben egy nagyszabású felújítást volt szükséges végrehajtani. A mai karzat is ezen időszakban épült. A felújítási tervekben eredetileg a két karzatot csak egy keskeny pallér kötötte volna össze, s itt lett volna az orgona helye. Ezt a tervet azonban pont az orgona miatt elvetették, s helyébe egy széles karzatot építettek, amin elfér az orgona is, s az átjárás is biztosított a két karzat között.

A János vitéz múzeum az 1845-ben épült klasszicista kúriában található

A világ első köztéri Petőfi-szobrát Kiskőrös város lakossága állíttatta 1862-ben.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Wekerlei Könyvtár
Cím: 1192 Budapest, Kós Károly tér 9.
Telefon: +36/1/282-9634
E-mail: konyvtar@kmo.kispest.hu; wekerlei.konyvtar@gmail.com
Honlap: https://www.kmo.hu/; https://uj.konyvtar.kispest.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/wekerleikonyvtar