Benedek Elek, „a nagy mesemondó”

Időpont: 2023. szeptember 29.- október 1. péntek-vasárnap
Helyszín: online program - Wekerlei Könyvtár honlapja és Facebook oldala
Ajánlott korosztály: 6-99 éves korig

A magyar népmese napját Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án ünnepeljük. Benedek Elekről és Benedek Elektől olvashatnak többet az érdeklődők a könyvtár honlapján és Facebook oldalán.

Benedek Elek 1859. szeptember 30-án Kisbaconban született. Születése után bátyját, Ignácot egy vadkan halálosan megsebezte, amibe a család belebetegedett, nem volt erejük foglalkozni az újszülöttel, így egy szolgáló vitte el megkeresztelkedni, még az Elek nevet is ő választotta neki.
Benedek Elek 30 évesen a képviselőválasztáson jelöltette magát és bekerült a parlamentbe, ahol a gyermekirodalomért küzdött. A gyermekirodalom művelése számára misszió volt. Benedek Elek volt az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta. Beszédében a gyerekirodalom általános helyzetét ismertette, dilettáns, tehetségtelen írókra, külföldi nyelvről silányul magyarra fordított mesékre panaszkodott.
Mindig fontosnak tartotta, hogy magyar népmesét adjanak a gyermekek kezébe, mert a mese a nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait tárja a gyermekek elé. Tanüggyel is foglalkozott, felszólalt a testi fenyítés ellen. Politikai pályafutása hamarosan véget ér.
Az 1893-as évben belevetette magát az írásba és publikálásba, ekkor már négy gyermek apja volt. 1900-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett. Elek Apóvá akkor vált, amikor a Cimbora nevű lap főszerkesztője lett. Korábban is számos újság életében vett részt, mint alapító, szerkesztő vagy újságíró, de a Cimbora egészen az ő nevéhez kapcsolódott. A Cimbora legfontosabb rovata az „Elek nagyapó üzeni” volt. A postás naponta 20-30 gyerek levelét is elvitte Benedek Elekék házához. Ezek mindegyikére ő maga válaszolt.
1889-ben gyereklapot indított Pósa Lajossal, az Én Újságom címmel, amely mérföldkőnek számított a magyar ifjúsági lapok történetében, és meghatározta a következő évtizedek idevágó törekvéseit.
1894-ben újabb folyóiratot indított: a Nemzeti Iskolát tíz éven át szerkesztette, ami a magyar közoktatás ügyének jelentős fórumává vált. Az általa indított lap, a Magyar Kritika Benedek Elek rendkívüli sokoldalúságát és ambícióját bizonyítja. Ennek a kiadványnak többek között Osvát Ernő is munkatársa volt.
1894 és 1896 között újabb könyvei jelentek meg, több műfajban is kipróbálta magát. A Huszár Anna nyitja lányregényei sorát. Ekkor jelent meg a Testamentum és hat levél, majd mesegyűjteménye, a Magyar mese és mondavilág öt kötete.
1909-től ismét gyerekeknek szóló lapot, a Jó Pajtást szerkesztette Sebők Zsigmonddal együtt. Sebők 1916-ban bekövetkezett haláláig társszerkesztője, utána főszerkesztője volt a lapnak, egészen 1923-ig, amikor a Cimbora kedvéért lemondott a Jó Pajtásról.
Az első világháború évei alatt Budapesten élt.
1921-ben Benedek Elek végleg hazatért szülőfalujába. Fogadalma szerint egy esztendeig nem mozdult ki portájáról, de lassan mégis bekapcsolódott az újjászerveződő erdélyi magyar irodalmi életbe: 1922. július 31-én beszédet mondott a Segesváron rendezett Petőfi-emlékünnepségen, majd cikkezni kezdett a Keleti Újságban.
Benedek Elek 1929. augusztus 17-én, levélírás közben kapott agyvérzést. Utolsó leírt mondata, amelynél kiesett kezéből a toll, szállóigévé vált: „Fő, hogy dolgozzanak”.
Feleségével annyira rajongtak egymásért, hogy megbeszélték, egyszerre fognak meghalni. Negyvenöt évig éltek együtt boldog házasságban, majd, amikor bekövetkezett a tragédia, felesége gyógyszereket vett be és követte őt a halálba. Haláluknak híréről így tudósítottak:
„Amikor a veronált bevette, bement a betegszobába, hogy utolsó, könnyes pillantásaival elbucsuzzon az urától, akivel szinte egy lélekké forrasztotta a hosszu évek harmonikus együttélése. Megcsókolta a szép, ezüsthaju, férfi fejet, amely behunyt szemmel pihent a párnán. Azután a maga szobájába ment. Lefeküdt és amikor a hatalmas méreg-adag hatni kezdett, mélyen elaludt.
A család kétségbeesve állotta körül az ágyat, mert a gyermekek tudtak arról, hogy szüleik milyen határtalan szeretetről tanuskodó, de végzetes fogadalmat tettek egymásnak. Mindent elkövettek, hogy édesanyjukat eszméletre téritsék. De a kilenc veronál pasztilla hatása hatalmasabb volt az orvosok kétségbeesett erőfeszitésénél. Ebből a halálos álomból Benedek Elekné nem tért többet magához, és ma, hétfőn reggel, fél kilenc órakor örökre lehunyta szemét, hogy egy nappal később kövesse a nagy adatra imádott férjét, aki az ő veronálos kábulata alatt adta vissza lelkét a mindenhatónak.”
„Jézus tanítványa voltam. Gyermekekhez lehajoltam. A szívemhez felemeltem. Szeretetre úgy neveltem.” - Benedek Elek sírfelirata;

Benedek Elek: A jó barátok

Nem félek én, bármerre járjak,
Ha velem jön e kedves állat.
Szívem nyugodt, hogyha őt látom,
Ő az én leghívebb barátom,
Kedves barátom.
Erdőt, mezőt vele bolyongom,
Vele játszom, ha nincs más dolgom.
Hozzám simul, ha bús a kedvem,
Csuda-e, hogyha megszerettem?
Úgy megszerettem!

Kép: Benedek Elek 1925 körül; közkincs;
Link: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Benedek_Elek_%C3%ADr%C3%B3.jpg


Wekerlei Könyvtár
Cím: 1192 Budapest, Kós Károly tér 9.
Telefon: +36/1/282-9634
E-mail: konyvtar@kmo.kispest.hu; wekerlei.konyvtar@gmail.com
Honlap: https://www.kmo.hu/; https://uj.konyvtar.kispest.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/wekerleikonyvtar
A Wekerlei Könyvtár a KMO Művelődési Központ és Könyvtár tagintézménye.