Az írónő a trilógia második részében, a reményről folytat mélyreható eszmecserét Kozma Imre atyával. A kötet központi témája a remény. Remény az élet teljes területén: ebből adódóan számtalan, a mai, gondolkodó embert érintő kérdésről esik szó. Hányadán áll a darabjaira szakított Magyarország nemzetiségeinek, kisebbségeinek együttélése, Közép-Európa népeinek egymás közöttisége? A közösségek szűkebb körét vizsgálva eljutunk a családhoz: a nemzedékek egymáshoz való viszonyához, a nevelés, az iskolák szerepéhez. Miért eleve elhibázott kollektív bűnösségről beszélni? Hogyan lehetett a kommunizmusban Isten hű szolgája maradni?  És egyáltalán: mi a remény? A beszélgetéseket függelékként egészítik ki Jókai Anna fantasztikus erejű imái, és Kozma Imre atya elmés prédikációi.