Benjamin árva gyerek, a nagynénjével és családjával a tizenöt évesek egyhangú életét éli egy sosemvolt kis németországi községben, Bütenowban. Ám a falu nyugalmát egy nap megzavarja valami: idegenek érkeztek a nagyvárosból, megvették a régi udvarházat, és az a tervük, hogy rendbe hozzák maguknak.

Eleinte mindenki gyanakodva figyeli őket, nem értik, mit akarnak ezek itt, az isten háta mögött. Ám az új lakók közösségi aktivizmusukkal lassanként megnyerik a falusiak jóindulatát, Benjamin is összebarátkozik a fiúkkal, sőt még valami szerelemféle is szövődik közte és a lány között. Valami mégsem stimmel. Nagyon nem. Benjamin egyszerre látja és nem akarja látni, és mire ráeszmél, mibe keveredett, már késő…

FÜLSZÖVEG

Egy elemlámpa fénye villant fel a rejtekhelyem fölött. Hallottam a kutya lihegését, mindjárt De ekkor éles füttyszó hallatszott, egy távoli, parancsoló hang, és a léptek távolodni kezdtek. Talán azt hitték, az erdő másik sarkában rejtőzöm.
Fellélegeztem.
Persze csak idő kérdése volt, hogy elkapjanak. Képek cikáztak az agyamban, fékevesztett fantáziám szüleményei. Egyetlen világos gondolatom sem volt, semmiféle tervem, hogy hova mehetnék. De úgysem használt volna semmit. Sehova se mehettem. Mindenki ebben a faluban élt. A családom, a barátaim. Közel s távol senki sem akadt, akitől segítséget kérhettem volna. Se bizonyítékaim, se tanúim nem voltak, csak egy buta kamasz voltam, akinek senki sem hisz.
De hát mi is történt abban a hét hónapban, amióta az új lakók megérkeztek?