Versbarátok klubja - online program
Versek őszi hangulatban
Időpont: 2020. 11. 06., péntek
Klubvezető: Juhász Magda
Őszi színek, novemberi hangulat és fájó elmúlás versekben.
A novemberi hónapra több magyar költő születési és halálozási napja esik, így rájuk is emlékezünk az online program keretében: Illyés Gyula, Határ Győző, Áprily Lajos, Csokonai Vitéz Mihály, Ady Endre, Babits Mihály, Pilinszky János.
Csokorba szedtünk néhány szép őszi verset a novemberi eseményekkel kapcsolatosan, amiket a könyvtár honlapján és Facebook oldalán olvashatnak a verskedvelők.
Juhász Magda: Gyümölcsérlelő ősz
Hogyha itt az ősz,
nevetek nagyot,
és a piros almámba jól
beleharapok.
Az alma után
szőlőt is eszem,
ha fúj a szél, én akkor is
vígan szemezem.
Hullik a levél,
potyog a dió,
nagy szemekkel reám nevet
a sok mogyoró.
A szilva kacsint,
körte mosolyog,
mind megeszem és az után
fürgén szaladok.
Hogyha itt az ősz,
azért nevetek,
mert a finom gyümölcsöktől
erősebb leszek.
Juhász Magda: Őszi szerenád
Árad a szélben a bánat,
alszik a fán a dió,
koppan a zápor a sárban,
hallgat a mennyei szó.
Sárgul a fáknak a lombja,
készül az őszi uszály,
hajnali szél szerenádja
zúgja, hogy halni muszáj.
Budapest, 2019
Juhász Magda: Anyám arca
Mikor felnézek az égre,
Anyám haja lobog a szélben,
napsugárból van a karja,
felhők fodrában az arca,
madárdalból van a hangja,
szeme tükrén csillagok...
Fenn az égen Anyám arca,
így ragyog.
Juhász Magda: Eljött az ősz
Nézd kedvesem eljött az ősz
a fákon már szélvihar táncol,
és udvarunkban a sok dió
csörögve hull a fáról.
Háztetőnkről galamb figyel
és amint a dió megreped,
csendesen suhanva felkapja,
s viszi a dióbelet.
Az utcákon sietve járnak,
bár az őszi nap tüze heves,
októberben nehéz elhinni,
hogy ily nagy meleg lehet.
Esőt várunk de hiába,
száraz a kertünk és a liget,
kókadtan lógnak az ágakról
a fonnyadt falevelek.
Felettünk ragyog az égbolt,
talán a nyárról mesél nekünk,
de utat tör magának az ősz,
hiába reménykedünk.
Nézd kedvesem eljött az ősz,
talpunk alatt az idő pereg,
fagyot hoz felénk az őszi szél,
de nem győzhet szíveink felett.
Budapest, 2014
Juhász Magda: Halottak napján
Köd telepedett az égre,
indulunk a temetőkbe.
Lábunk alatt csörgő avar,
fű, fa, virág halni akar.
Megyünk búsan fájó szívvel,
régi álmok emlékivel.
Várnak - e ránk? Nem tudhatjuk,
de a szívünk megnyugtatjuk.
Hogy ott voltunk, láttuk őket,
tőlünk korán elmenőket.
Láttuk őket zörgő csonttal,
nyűt ruhákban, siralommal.
Szájuk mozdul néma szóra:
- Imádkozni de jó volna.
Hol lények, földi árnyak!
Hová lettek a zsoltárok?
hagytátok az imákat?
Földi lények, földi árnyak!
Hová lettek a zsoltárok?
Nincsenek már?! Csak virágok?
És a hervadozó őszben,
reszketünk a temetőkben.
Budapest, 2007
Imre Flóra: Ősz
Ha ősz is, tompítatlan átvilágít
rajta az örök nyár roppant heve.
Őrzi sugárzó, ezüsttörzsű fáit
rüggyel, virággal, gyümölccsel tele.
Mert ugyanaz a test. Még ha a márvány
felülete kissé repedezik
vagy torzó is, de láng fakad a vállán:
ha sebezhetőbb is, csak emberibb.
A váz a kőből már kitörhetetlen,
bármi éri is kívül, s éppen ez
fénylik fel a felszíni rétegekben:
maga a forma, s így tökéletes.
S hiába ősz, végképp romolhatalan,
törékenységében is egyre nő,
mert ott ragyog a látható alakban
az embernél nagyobb, csupasz erő.
Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli
Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket
üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd
szőlőt, hatalmas, jáspisfényű körtét,
megannyi dús, tündöklő ékszerét.
Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról,
és elgurul, akár a brilliáns.
A pompa ez, részvéttelen, derült,
magába-forduló tökéletesség.
Jobb volna élni. Ámde túl a fák már
aranykezükkel intenek nekem.
Ady Endre: Párisban járt az ősz
Párisba tegnap beszökött az Ősz.
Szent Mihály útján suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem.
Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.
Elért az Ősz és súgott valamit,
Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek végig az uton
Tréfás falevelek.
Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé
S Párisból az Ősz kacagva szaladt.
Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán
Nyögő lombok alatt.
Juhász Gyula: Őszi este
Hajlik az aszu ág hangjával: recseg,
elreccsen az égen a vadlúdsereg
vonala: itt az ősz; pálca töretett
a víg világ felett;
herseg a halott fű, sás torzsa ropog,
ahogy a réten át haza ballagok
arra, hol mint égigérő oszlopok
vacsora-füst immár száz-szám gomolyog
Kapcsolódó galériák:
Címkék: Wekerlei Könyvtár, Versbarátok klubja
Kapcsolódó programok

„Péntek volt és 13 ...” - egy szerencsés-szerencsétlen nap (archiválva 2021.02.11.)
A misztikus nap apropóján összegyűjtöttünk néhány érdekes információt a szerencséről, a szerencsétlenségről és a babonákról. - 2020.11.13.
Bővebben
Wekerlei világjárók - A romantikus Naplás-tó (archiválva 2021.02.11.)
A Naplás-tó fotókon. 2020.11.20.
Bővebben
2020. évi november havi programok a Wekerlei Könyvtárban (archiválva 2020.12.01.)
Versek novemberi hangulatban, „Péntek volt és 13 ...” - egy szerencsés-szerencsétlen nap, A romantikus Naplás-tó, Irodalmi Nobel-díjasok hete a Wekerlei Könyvtárban, Péntek esti mesék - a tudomány világnapja jegyében. - 2020. november
Bővebben
Irodalmi Nobel-díjasok hete a Wekerlei Könyvtárban (archiválva 2021.02.11.)
Ízelítő az irodalmi Nobel-díjas szerzők köteteiből. 2020.11.23-29.
Bővebben
Péntek esti mesék - a tudomány világnapja jegyében (archiválva 2021.02.11.)
A tudomány világnapja - „mesésen" a békéért és a fejlődésért.
Bővebben
ÁTMENETI ZÁRVATARÁS (archiválva 2021.06.17.)
A Wekerlei Könyvtár 2020. november 11-től ideiglenesen ZÁRVA tart. A kölcsönzött könyvek lejárati határidejét az újranyitásig minden Olvasónk számára meghosszabbítottuk. A szolgáltatások felfüggesztésének idejére késedelmi díjat nem számolunk fel.
Bővebben