Ünnepi Könyvheti könyvsoroló
Időpont: 2021. szeptember 2-5., csütörtök-vasárnap - online program

Az Ünnepi Könyvhét a kortárs irodalom legnagyobb fesztiválja, amit idén 92. alkalommal rendez meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése.
Az Ünnepi Könyvhét ideje alatt a könyvheti listán szereplő új könyvekből kínálunk Olvasóinknak online könyvajánlókat.
Spiró György, Tóth Krisztina, Háy János, Géczi János, Szvoren Edina, Závada Péter, Simon Márton legújabb könyveinek ajánlóival várjuk az érdeklődőket a könyvtár honlapján és Facebook oldalán keddtől csütörtökig.

Spiró György: Mikor szabad ölni?
Spiró György esszéi sokarcúak: akad köztük önéletrajzi visszaemlékezés, műelemzés, politikai disputa, irodalmi portré, olvasónapló, kultúrtörténeti áttekintés, történetfilozófiai töprengés. Ekképpen olvashatunk gyerekkorának fontos olvasmányélményeiről, meghatározó szellemi találkozásairól, színházi műhelytitkokról, egyszeri művészeti csodákról és visszatérő politikai trükkökről, végül a különlegesnek tűnő járványok általános társadalmi-történelmi következményeiről. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében a Spiró-esszék empatikus és okos ajánlatok arra nézvést hogyan lehet szabadon gondolkodva élni. 

Háy János: A cégvezető
Az egyes szám második személyben elbeszélt történet az olvasót szólítja meg abból az előfeltevésből kiindulva, hogy mindenki a saját életét mint céget vezeti: döntéseket hoz, elemez, befektet, néha belebukik. Háy cégvezetője a rendszerváltás teremtménye, aki azon a Magyarországon nő fel, amelyik hirtelen megkapja a szabadság lehetőségét, és vele a fogyasztói kultúrát, a folyamatos fejlődésre építő kapitalizmust. 
A cégvezető azt hitte, isten lábát fogja meg, amikor lapátra tette a régi feleségét, és beválasztott egy új nőt. Ő az, aki mindig helyes döntést hozott, ő az, aki mindig jókor volt jó helyen. Elindult a gyarapodás útján. Ingatlanbefektetések, gazdasági tanácsadás, irodaépületek. Mindig tudta, mit kell lépni, hogyan kell a céget a növekedés útján tartani. Róla szólt az elmúlt harminc év, ott volt mindenütt, ahol lenni kellett, észrevette a kiskapukat és a nagykapukat, ha kellett, a tű fokán is átbújt. Korunk hősének látta magát egy olyan korban, aminek nem volt hőse.
Azt kérded, mi közöd hozzá? Te is cégvezető vagy, akár van bejegyzett céged, akár nincs, mert azt az embert, aki vagy, te vezeted. A cégvezető a te életed könyve. Rólad szól és a barátaidról, meg a rokonaidról, az osztálytársaidról, a gyerekeidről és a szüleidről. A cégvezető a helyes és helytelen döntéseid könyve, a céljaid és céltalanságaid, a cselekvésed és a tehetetlenséged könyve.
A cégvezető mi vagyunk. 

Závada Péter: Gondoskodás
Templombelső, sportpálya, recepcióspult és "vállalkozózöld" kanapék. Ahogy az ember a hangulatok zegzugaiban létezik. Závada Péter új kötetében különös sétát tehetünk az urbánus közegekből és a tág bioszférából felépített költői világban, ahol kafkai szimbólumok elevenednek meg újra, és a történelem romjai, mint fenyegető allegóriák, magasodnak. Elénk kerülnek a hatalom emlékei, a bástyák és az erődök, de az olvasó részt vehet a nyárzáró banketten is. A természeti, építészeti és technikai objektumok furcsa sokfélesége rendre a "hol vagyunk" kérdését teszi fel; mitől vonzóbb itt, mint ott, mit jelent az "őszintébb pazarlás" eleganciája. Sajátos optikai utazást teszünk Grönlandon, vagy csak sodródunk a folyón a vidrákkal. Olykor pedig jó megállnunk bárhol, mert a fogalmak széttöredezve várakoznak.- Kerber Balázs
"Zajtapadás, hártyafény. A hiszékeny tájat
kirabolja a tekintet. A szemek önző rezervátuma,
mikor zsákmányul ejti azt, ami még az erdőből,
az elvágyódásból itt maradt."

Zalán Tibor : A lovak reggelije
Az elmúlt kilenc év lírai összegzését nem lehet egyetlen irányzathoz sem sorolni, az egyes versek is nagyon különböző jegyek egymás mellettiségéből alakulnak ki. Az utóbbi időkben Zalán érdeklődése mindinkább a teltebb versformák felé fordul, az elmondás és kifejezés lehetőségét kikerülve, a teremtés-újrateremtés módozataiban leli fel érvényességi területeit. Így lehetséges, hogy a nagy lélegzetű és sodrású szabadversek mellett felbukkannak a kötött forma erős megnyilvánulásai, az alkaioszi strófáktól a szonetteken át az ütemhangsúlyokra építkező kompozíciókig. Központi szerepű e kötetben az ún. sakktáblaversek ciklusa, Az idő sakktáblája kilenc-versszakos, kilencsoros, kilenc-sorszótagos, a nyelvet elemeire bontó, látszólagos szabálytalanságukban, töredezettségükben is koncepciózus verstábláival. -"...kimeríthetetlen képtömeg, az élet helyfoglalása a szóban: egyszerre látvány és látomás, csupa erő, csupa halál, és sehol az önfeladás, a jövőt nem érdekli a jelen, ezért kell megállítani az időt, szóvarázs, az önmagát megtermékenyítő, önmagával viselős és önmagát világra hozó vers, a ,,férfivers"..." (Alexa Károly)

Keresztury Tibor: Hűlt helyem
Keresztury Tibor új regénye letaglózó önéletrajzi visszatekintés. A testi-lelki megpróbáltatásokon és a különböző kórtermeken keresztül jutunk el a születés pillanatáig és a gyerekkor moccanatlan, valamint az ifjúkor mozgalmas időszakán át a keserű jelenig. A fejezetekben az elbeszélő kíméletlen őszinteséggel vall függőségeiről, betegségeiről, gyógyulásairól és mostani állapotáról. Közben - mint szellemek vagy kísértetek - meglátogatják őt a valós személyekből, rokonokból összegyúrt, egykoron megalkotott figurái, majd a végén maga indul el Szindbádként, hogy találkozzon velük. A Kereszturyra jellemző erős atmoszférateremtés és önirónia, valamint a groteszk véres valósága itt erősebb, mint valaha. Ahogy írja: "Én a halállal elvileg tegező viszonyban vagyok: hogy mást ne mondjak, a szülészetről a pathológiára vittek haza az ideihez képest felhőtlenül boldog hatvankettes békeévben a szüleim, ki sem kellett lépniük a debreceni klinika kapuján." 

Szvoren Edina: Mondatok  a csodálkozásról
Mi  adhat  okot  egy  lónak  a  pánikra?  Miért  utaznak  a  vakok  a  libegőn?  Milyen  következményekkel  jár,  ha  alacsonyabb házba költözünk? Meg-lepő   és   lélegzetelállító   olvasmány,   mint egy sötét tűzijáték.
Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.
A kötet két részből áll: az egyperceseket idéző Ohrwurm-jegyzetekből és hét hosszabb novellából. Mennyi minden adhat okot egy lónak a pánikra? Miért utaznak a vakok a libegőn? Milyen következményekkel jár, ha alacsonyabb házakba költözünk?A novellákból megtudhatjuk azt is, milyen hatással van egy család életére egy a vasfüggönyön túlról hozott videolejátszó, mit lehet tenni, ha egy anyát túlságosan idegesíti a fia haja, vagy hogy mi mindenre használhatók a Képes krónika kemény fedelű kötetei.
A Mondatok a csodálkozásról meglepő és lélegzetelállító olvasmány, mint egy sötét tűzijáték.

Iancu Laura: Oratórium
Iancu Laura nyolcadik verseskönyve alaposan átgondolt, összetett, ugyanakkor egységes és könnyen befogadható kompozíció. Öt ciklusra tagolódik, amelyek harminc, tíz-tíz-tíz, illetve húsz versből állnak. Az első négy ciklus következetesen tizennyolc soros szövegei kivétel nélkül az amikor szóval indulnak, és központozás nélkül, sodró lendülettel vezetik az Olvasót, társalkotóvá fogadva őt az értelmezésben, a tagolásban. Az ötödik ciklus Este a faluban-versei pedig hagyományos központozással, szintén egységes szerkezettel állítják elénk az archaikus (csángó) környezetet, a népi kultúrát – ütköztetve a modern ember kérdéseivel, kételyeivel.
Az oratórium szó kettős jelentésű: a zenében többtételes, drámai hatású kompozíció, az egyházi építészetben pedig imahelyiség, vagyis a lélek felemelését szolgáló szakrális tér. Iancu Laura Oratóriuma mindkét jelentésnek hűségesen megfelel, a zenétől és az építészettől függetlenül. Ám itt sokkal többről van szó, nem csupán Isten szólongatásáról, a hagyományos életmód és a harmadik évezred egymásnak feszüléséről – de költőelődökről is, az elmúlásról, Trianonról, a hóról, Budapestről, a párkapcsolatról…

Finy Petra: Kerti szonáta
A nők nemcsak otthon végeznek láthatatlan munkát, sokszor a társadalomért is úgy tevékenykednek, hogy szinte megfeledkeznek róluk. Ezekről az alig emlegetett hősökről szól a regény. A fiktív szereplőkkel dolgozó kötet Frida, Magda és Médi történetén keresztül vakuvillanásnyi ideig megmutatja azoknak a bátor nőknek is az alakját, akik mertek cselekedni. Rajk Júlia, Ember Judit vagy Hodosán Róza figuráját többek között.
1987-ben járunk, Magyarországon, Budapesten. A kommunista rezsim elnyomási struktúrája omladozni látszik, de senki nem tudja, mikor dől össze. A besúgói rendszer még aktívan működik, az ellenzék is egyre több akciót szervez: a kötetben mindkét csoport életébe belepillantást nyerhetünk .
A kamaraműként is felfogható regény az árulás és lázadás pszichológiájával foglalkozik, azzal, milyen apróságokon, rejtett családi kódokon, lelki töréseken vagy épp a véletlenen múlik az, hogy valaki a szocializmus kiszolgálója lesz, netán ellenáll. Ám nehéz pálcát törni bárki felett egy olyan korszakban, ahol a legnagyobb bűnös és áruló valójában a rendszer maga.
A regény lapjain 1944-től 1987-ig villannak fel a magyar történelemnek olyan drámai pillanatai, melyek mindenkire hatással voltak, de a nőknek sokszor még nagyobb traumát jelentettek. Amíg pedig megismerjük az ő túlélési stratégiájukat, addig is vígan pöfögnek a Zsigulik, kotyognak a kávéfőzők, végtelen lassúsággal épülnek a víkendházak, Beszélőket lapoznak titokban, hangulatjelentések készülnek, harmatosak a Kőbányaik, szól a Kontroll Csoport, a panellakások fagyöngyös függönyei engedelmesen csörögnek a vállunk körül, a főszereplők számára pedig a végére kiderül: ki árult el másokat, és ki önmagát.