|
Juhász Magda Email: mgdjhsz@gmail.com Bemutatkozó cikk: link Bemutatkozás: Wekerlei meseíró, költő vagyok. Többnyire a gyerekeknek írok, de van vallásos és egyéb felnőtteknek való versem is. Általában az érzelmeket pendítem meg, amire úgy gondolom ebben az eldurvult világban szükség van.
"Amikor én születtem, már sötét felhők gyülekeztek a világ felett: 1935, rossz évjárat. Egyetlen jó dolog mégis történt – főleg az én szempontomból – mégpedig az, hogy a világra jöttem. Megszületni mindig örömteli dolog, visítozunk is a boldogságtól." (Amikor én születtem…/önéletrajz/) Összes programja |
Nyár, boldogság, szerelem versekben
Versbarátok klubja
2022. augusztus 5-7.
Helyszín: online program - Wekerlei Könyvtár honlapja és Facebook oldala
Ajánlott korosztály: 18-99 éves korig
Mi a szerelem? Nem könnyű a meghatározása, de nem is tudni, hanem inkább érezni kell! A szerelem egy érzés, egy mindent felperzselő lobogás, vagy hosszú, parázsló izzás…
Ahogy Frida Kahlo írja: „A szerelem olyan, mint egy illat, egy áramlat, egy zivatar. Te vagy az én egem, a rám hulló esőcseppek, én pedig a föld, amely befogad.”
A boldogság és a nyár is pozitív csengésű szavak.
Stendhal megfogalmazása szerint: „A boldogság csak a forrása tekintetében egységes, de egyébként sohasem egyforma. Minden napnak megvan a maga külön virágja.”
Gyönyörű versek a szerelemről, a boldogságról és a nyár szépségeiről a könyvtár honlapján és Facebook oldalán.
Radnóti Miklós: Július
Düh csikarja fenn a felhőt,
fintorog.
Nedves hajjal futkároznak
meztélábas záporok.
Elfáradnak, földbe búnak,
este lett.
Tisztatestű hőség ül a
fényesarcu fák felett.
Weöres Sándor: Kánikula
Szikrázó az égbolt
aranyfüst a lég,
eltörpül láng-űrben a
tarka vidék.
Olvadtan a tarló
hullámzik, remeg,
domb fölött utaznak
izzó gyöngyszemek.
Ragyogó kékségen
sötét pihe-szál:
óriás magányban
egy pacsirta száll.
József Attila: Nyár
Aranyos lapály, gólyahír,
áramló könnyűségű rét.
Ezüst derűvel ráz a nyír
egy szellőcskét és leng az ég.
Jön a darázs, jön, megszagol,
dörmög s a vadrózsára száll.
A mérges rózsa meghajol -
vörös, de karcsú még a nyár.
Ám egyre több lágy buggyanás.
Vérbő eper a homokon,
bóbiskol, zizzen a kalász.
Vihar gubbaszt a lombokon.
Ily gyorsan betelik nyaram.
Ördögszekéren hord a szél -
csattan a menny és megvillan
kék, tünde fénnyel fönn a tél.
Kosztolányi Dezső : A nyár
A nyár az én szerelmem, érte égek,
halálthozó csókjára szomjazom,
erdőket áldozok szilaj tüzének,
bár ajkam is hervadna el azon.
Görnyedve várom télen a szobámba,
a tűz körül álmodva csüggeteg,
lángóceánját képzeletbe látva,
mely semmivé hamvasztja a telet.
S ha lángszerelme sápadt őszbe vénül,
s zöld pártadísze hullong a fejérül,
virrasztom árva, bús menyasszonyom.
Zokogva már hülő keblére fekszem,
s elsírva ottan legnagyobb szerelmem,
sápadt, aszú haját megcsókolom...
Radnóti Miklós: Tavaszi szeretők verse
Látod!
boldog csókjaink öröme
harsog a fák közt és
árnyékkal áldja
testünket a táj! hallod,
hogy terül a füvön a
fény és pattan a fákon
dallal a hajtás! csak
csörgető fekete tücskök
zaja dicséri most
fűnek és fának
jó örömét! nézd
a vízen, messze partok
homályos tövén
tükrösen fénylik
tavaszi kedvünk! mert
mi vagyunk most a fű,
a fa, a part, az öröm is
és szépszavú áldása
a tájnak!
Berzsenyi Dániel: Tavasz
A tavasz rózsás kebelét kitárva,
Száll alá langyos levegőn mezőnkre.
Balzsamos fürtjén Zephyrek repesnek,
S illatot isznak.
Alkotó aethert lehel a világra,
Mellyre a zárt föld kipihenve ébred;
Számtalan létek lekötött csirái
S magvai kelnek.
Flóra zsengét nyújt mosolyogva néki.
Nyomdokin rózsák s violák fakadnak,
A vidám Tréfák, Örömek, Szerelmek
Lejtnek utána.
Én is üdvezlő dalomat kiöntöm,
S egy virágbimbót tüzök, édes Emmim,
Gyenge melledhez: valamint te, olly szép,
S mint mi, mulandó!
Nemes Nagy Ágnes: A szomj
Hogy mondjam el? A szó nem leli számat:
kimondhatatlan szomj gyötör utánad.
– Ha húsevő növény lehetne testem,
belémszívódnál, illatomba esten.
Enyém lehetne langyos, barna bőröd,
kényes kezed, amivel magad őrzöd,
s mely minden omló végső pillanatban
elmondja: mégis, önmagam maradtam.
Enyém karod, karom fölé hajolva,
enyém hajad villó, fekete tolla,
mely mint a szárny suhan, suhan velem,
hintázó tájon, fénylőn, végtelen.
Magamba innám olvadó husod,
mely sűrű, s édes, mint a trópusok,
és illatod borzongató varázsát,
mely mint a zsurlók, s ősvilági zsályák.
És mind magamba lenge lelkedet
(fejed fölött, mint lampion lebeg),
magamba mind, mohón, elégitetlen,
ha húsevő virág lehetne testem.
– De így? Mi van még? Nem nyugszom sosem.
Szeretsz, szeretlek. Mily reménytelen.
Pilinszky János: Átváltozás
Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf, de te gyönyörűnek találtál.
Végig hallgattad mindig, amit mondtam.
Halandóból így lettem halhatatlan.
Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet
Létem ha végleg lemerűlt
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantu mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!
Csokonai Vitéz Mihály: A boldogság
Most jázminos lugasban,
E nyári hűvös estvén,
Lillámmal űlök együtt:
Lillám velem danolgat
És csókolódva tréfál,
Míg barna szép hajával
Zefir susogva játszik.
Itt egy üveg borocskát
A zőld gyepágyra tettem
És gyenge rózsaszállal
Száját be is csináltam,
Amott Anakreonnak
Kellő danái vannak
Kaskámba friss eperrel.
Egy öszveséggel íly sok
Gyönyörűt, becsest ki látott?
S ki boldogabb Vitéznél?
Gárdonyi Géza: Mi a boldogság?
Mi a boldogság, mondd meg nagy király!
Az élet néked csak rózsát kínál.
A földgolyóból tiéd egy darab.
A koronát viseled egymagad.
A gyönyör szolgád és vágyad lesi.
Füled a nem szót nem is ösmeri.
Mi hát a boldogság: a hatalom?
a dicsőség? vagy csak a nyugalom?
Melyik a jó, és melyik az igaz?
– Egyik sem az.
Hanem ha a szomszéd népek
a koronám alá lépnek,
s hatalmam, mint óriás kart
átnyújthatom a világon,
az lesz az én boldogságom.
– Mi a boldogság, szép leányka,
ki teremtve vagy a boldogságra?
– Ha koszorúsan, hófehérben
oltár elé hajlik a térdem,
semmit többé nem kívánok:
elértem a boldogságot.
– Virágbokor mézeshétben,
boldogságról beszélj nékem.
– Várjon uram még egy évet,
akkor szólhat csak az ének:
virágbokor, ingó-ringó, –
akkor jön a rózsabimbó.
– Mi a boldogság, jó anya?
– Csitt! Felébred a kisbaba!
Ő lesz, ő a boldogságom:
ha majd jönni-menni látom;
ha majd nagy lesz, mint az apja;
ha a sors el nem ragadja.
– Mi a boldogság, török szultán?
– Ha az Anteusz titkát tudnám.
– Mi a boldogság, szent apáca?
– Lelkemnek mennybe feljutása.
– Mi a boldogság, te agg?
– Ha lehetnék fiatalabb.
– Ingetlen koldus, szólj ugyan…
– Ha ingem volna, jó uram.
– Mi hát a boldogság, jóságos Úristen?
– Fiam, mindenkinek az, amije nincsen.
József Attila: MÁMOR
Szeretném felverni lelkem dalával
A szomorúk szivét, a világot.
Most megbocsátok annak is,
Aki bántott.
Szertném a keblemre ölelni az
Életért kűzdő, fájó rabot.
Szeretném feltámasztani,
Aki halott.
Szeretném, hogyha lassabban forogna
És végre megállna a nagy kerék.
De a legjobban szeretném,
Ha szeretnék.
És szeretnék alkotni csodásat és
Ezer gyönyörűt, szépet meg nagyot
S aztán meghalni: Mert én a
Mámor vagyok.
Petőfi Sándor: MI LELT?
Nem tudom, mi lelt ma engem?
Jókedvemben nincs határ;
Danolhatnék, fütyölhetnék,
Egyikhez sem értek bár.
Összeverem a bokámat,
Noha nem szól muzsika;
A szobám világos, ámbár
Nap nem süt belé soha.
Még a füst is rózsaszínű,
Melyet rosz cserép pipám
Legroszabb kapadohányból
Küld keresztül a szobán.
A szivem ver, mintha benne
Háborogna szerelem;
Pedig egy leány sem váltott
Csak egy jó szót is velem.
S annál megfoghatlanabb ez,
Mert zsebemnek zord egén
Pénzfogyatkozásnak éje
Űl sötéten, feketén.
Szóval: a világ előttem
Egy szép tulipánbokor...
Kár, hogy addig lesz csak az, mig
Kimegy fejemből a bor!
Ady Endre: Léda a hajón
Hurráh, jön az Öröm hajója
És hozza Lédát már felém.
Virágos, pompás szőnyegén,
Én asszonyom, már látlak, látlak:
Hajadban a vérvörös rózsa.
Ugye kivánsz? Én is kivánlak.
Hurráh, mi rég nem láttuk egymást.
Óh, jaj, szédülök itt a parton.
Óh, jaj, most mindjárt itt leszel,
Kérdezlek majd és kérdezel
És összecsap két szomju-lélek
És fejemet kebledre hajtom.
Jaj, ne. Ne jöjj. Reszketek, félek.
Óh, jaj, mi rég nem láttuk egymást.
A Wekerlei Könyvtár 2022. 08-tól 19-ig ZÁRVA tart.
Nyitás: 2022. 08. 22-én 15.00 órától.
WEKERLEI KÖNYVTÁR
Cím: 1192 Budapest, Kós Károly tér 9.
Telefon: +36-1/282-9634
E-mail: konyvtar@kmo.kispest.hu; wekerlei.konyvtar@gmail.com
Honlap: https://www.kmo.hu/; https://uj.konyvtar.kispest.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/wekerleikonyvtar
Kapcsolódó galériák:
Címkék: Wekerlei Könyvtár, Versbaratok klubja, Nyár, boldogság, szerelem versekben
Kapcsolódó programok
VAKÁCIÓ - szünidei könyvsoroló kicsiknek és nagyobbaknak (archiválva 2022.09.05.)
Az olvasás mindig kellemes és megunhatatlan program. Rövid könyvajánlóinkkal szeretnénk felkelteni a gyermekek érdeklődését, és egyben megkönnyíteni a szülők feladatát a nyári olvasmányok kiválasztásához.
BővebbenHűsítő nyári versek hete (archiválva 2022.09.05.)
Szép nyári verseket olvashatnak egy héten át a honlapunkon és Facebook oldalunkon.
Bővebben„Édes” versek - Csokoládé világnapja (archiválva 2022.09.05.)
Gombóc Artúr is imádja a csokit: „…a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét, a megkezdett csokoládét, az édes csokoládét, a keserű csokoládét, a csöves csokoládét, a mogyorós csokoládét, a tej csokoládét, a likőrös csokoládét, a tavalyi csokoládét, az idei csokoládét, és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon!”
BővebbenMinden napra egy mese a Wekerlei Könyvtárból - Péntek esti mesék (archiválva 2022.10.16.)
Mesék gyerekeknek a hét minden napjára a könyvtár honlapján és Facebook oldalán.
Bővebben„TENGERPARTI” ÉLMÉNY, LUPA BEACH - Wekerlei világjárók (archiválva 2022.09.05.)
Látogasson el velünk egy „fotós” sétára Budapest „tengerpartjára”!
BővebbenTalálós kérdések hete (archiválva 2022.10.16.)
Ki mit tud? - találós kérdések gyerekeknek és felnőtteknek a hét minden napjára a könyvtár Facebook oldalán és honlapján.
BővebbenKölcsey Ferencről - Kölcsey Ferenctől (archiválva 2022.10.16.)
Olvasson többet Kölcseyről és Kölcseytől a könyvtár honlapján és Facebook oldalán!
BővebbenSzent István király, az államalapítás és az új kenyér ünnepe – augusztus 20. (archiválva 2022.09.05.)
Olvasson verseket, érdekességeket e jeles napról a Wekerlei Könyvtár honlapján és Facebook oldalán!
BővebbenSzent István király, az államalapítás és az új kenyér ünnepe (archiválva 2022.09.05.)
Olvasson verseket, érdekességeket e jeles napról a Wekerlei Könyvtár honlapján és Facebook oldalán!
BővebbenNyári nyitvatartás (archiválva 2022.09.05.)
A Wekerlei Könyvtár 2022. augusztus 8-tól 19-ig ZÁRVA TART. NYITÁS: 2022. augusztus 22., hétfő 15.00 óra
BővebbenPilisborosjenői Egri vár - Wekerlei világjárók (archiválva 2022.10.16.)
Tartsanak velünk egy kellemes „fotós” sétára a könyvtárosok által készített fotósorozat megtekintésével!
Bővebben2022. évi augusztus havi programok a Wekerlei Könyvtárban (archiválva 2022.09.05.)
Nyár, boldogság, szerelem versekben - Versbarátok klubja; Kölcsey Ferencről - Kölcsey Ferenctől; Találós kérdések hete; Pilisborosjenői Egri vár - Wekerlei világjárók; Szent István király, az államalapítás és az új kenyér ünnepe; Iskolára hangoló, versek nem csak iskolásoknak - Péntek esti mesék;
BővebbenIskolára hangoló, versek nem csak iskolásoknak - Péntek esti mesék (archiválva 2022.10.16.)
Kedves „sulis” versekkel tesszük könnyebbé a ráhangolódást az új tanévkezdéshez az utolsó szünidei hét minden napján.
BővebbenVersbarátok klubja - Őszies költemények (archiválva 2022.10.16.)
A szeptemberi klubfoglalkozás keretében az őszi verseké lesz a főszerep.
BővebbenA szív világnapja - Versek szívből szívnek (archiválva 2022.10.16.)
A könyvtár Facebook oldalán, honlapján olvasható versek a szívről, a szeretetről, és szívből szívhez szólnak.
Bővebben