Hazai templomok fotós szemmel - Fűzy-Molnár Zoltán fotókiállítása (archiválva 2022.03.24.)

Hazai templomok fotós szemmel
Fűzy-Molnár Zoltán fotókiállítása a Wekerlei Könyvtárban

Időpont: 2022. január 10-től február 15-ig
Helyszín:

helyszíni program: Wekerlei Könyvtár 
online program: Wekerlei Könyvtár honlapja és Facebook oldala

Fűzy-Molnár Zoltán a dorogi bányavidéken született 1962-ben, az ELTE Jogi karán végzett 1986-ban. Fiatal kora óta érdekli a művészet, pasztell képeket festett és tussal rajzolt korábban.
A fényképezéssel körülbelül 10 évvel ezelőtt kezdett foglalkozni. Eleinte telefonnal készítette a fotóit, később vásárolt egy fényképezőgépet, már azzal kapja lencsevégre a hazai építészeti emlékeket és egyéb szépségeket.
Számára a fotózás küldetés, elhivatottság egyúttal kihívás is. Elsősorban a templomok és kastélyok belső terei, díszítései érdeklik - mivel nagy kihívásnak tekinti azok megörökítését. A népi építőművészet és a temetői hagyományok mellett sem megy el érdeklődés nélkül. Egy-egy település keresztmetszetét próbálja bemutatni, megragadva azok főbb jellemzőit, mindennapi életét és a múlt hagyományait.

Fűzy-Molnár Zoltán fotókiállítása megtekinthető a Wekerlei Könyvtárban és online módon a honlapunkon, Facebook oldalunkon is. A tárlat 2022. január 10-től február 15-ig nézhető meg a helyszínen a könyvtár nyitvatartási idejében.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


A kiállítás keretében megtekinthető templomok 

DOROG

SZENT JÓZSEF RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

Dorogot egy 1181-es oklevél említi először az esztergomi káptalan birtokaként. Plébániája középkori eredetű. Középkori templomának alapmaradványait a Mészmű hányója fedi. Az 1701-es visitatio canonica arról számol be többek között, hogy a 120 hívőből álló plébánia közadakozásból templomot emel Szent József tiszteletére. A megszaporodott lakosság részére a kegyúr, az esztergomi káptalan 1767-ben kezdi meg a mai, barokk, műemlék jellegű templom (296 m2) építését. 1775-ben Révay Antal püspök szenteli fel. 1967–68-ban belső festést és új liturgikus térkiképzést kap. Külsőleg 1976-ban újítják fel. A plébániaház egyházi tulajdon. A XIX. sz.-ból származó kálvária helyébe 1930-ban újat állítottak, amely a háború alatt elpusztult, de 1996-ban helyrehozták.


ESZTERGOM

VÁRHEGY-BAZILIKA

A Bazilika építését Rudnay Sándor prímás kezdte 1822-ben. A Packh János és Hild József által tervezett templomot 1856. augusztus 31-én szentelték fel Liszt Ferenc erre az alkalomra komponált Esztergomi miséje zenei aláfestésével.
Méreteit tekintve Európa 3. legnagyobb temploma: magassága a kriptától a keresztig 100 méter, hossza 118 méter, szélessége 49 méter. A kupola átmérője 33,5 méter, az altemplom falai 17 méter vastagságúak. Az oltárkép Michelangelo Grigoletti munkája, a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe (13,5 * 6,6 méter), mely Mária mennybevételét ábrázolja.
Főoltár az Istenanya mennyei fogadtatását és megdicsőülését ábrázolja. Isten ragyogó fényességben, kitárt karral köszönti Máriát, és boldogan fogadja atyai házába. A halhatatlanság, a dicsőség babérkoszorúját és a szüzesség pálmaágát nyújtja feléje egy-egy angyal. Az angyalok serege nagy áhítattal csodálja Szűz Mária méltóságát, és örvendezve fogadja őt. A földön a 12 apostol - többszörös életnagyságban ábrázolt robusztus férfialakok - a megilletődés, az öröm, az istendicséret legkülönbözőbb érzelmeit jelenítik meg. A hangsúlyos fehér leplek jelzik, hogy testét nem érte enyészet, és ezzel a művész visszautal a szentsírban megtalált leplekre.
A templom baloldali kápolnája eredetileg Bakócz Tamás érsek sírkápolnájának 1507-ben készült. Csodával határos módon túlélte a török megszállást és az új székesegyház építésekor 1600 darabra szétszedve beépítették az új főtemplomba, megmentve ezzel az eljárással az utókornak Európa legészakibb, épen maradt reneszánsz kápolnáját.
A két géniusz szobor az altemplom előcsarnokában Andreas Schroth bécsi szobrász műve antik öltözetű, antik hajviseletű az Örök élet - a lefelé fordított fáklyával, és az égre mutató jobbjával - és az Utolsó ítélet - pálmaággal és a koszorúval a lélek gyászát - allegóriája.

VÁRKÁPOLNA
Tégla alakú hajó oldalfalait íves lezárású ülőfülkék bővítik, a félköríves szentélyében pedig kettős oszlopsor hordja a boltozatot. A plasztikai dísz többsége antik ízlésű leveles fejezet, de néhány figurális oszlopfő s főként a kapuk különleges jelentőségűek. A kápolna északi falán az ikerfülkék két szélső oszlopfejét egy szakállas, magyaros és egy sima arcú fej díszíti. A 13x6 m nagyságú kápolna két, közel egyenlő részre oszlik, a négyzetes hajóra és a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyre. A hajó három oldalfala több méter magasságban áll, rajta a falképek láthatók. Itt a közel másfél méter magas festett függöny-motívum felett, négykaréjos keretekben nyolc szent férfi mellképe kapott helyet, akik könyvet tartanak a kezükben. Az idős és fiatal szentek apostolokat ábrázolnak.

FERENCES SZENT ANNA RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM
Esztergomban, a Királyi városban a ferencesek 1224-ben telepednek le. Valószínűleg ez az első magyarországi ferences zárda és egyben a korai magyar rendtartomány központja. Első templomukat a tatár felégette, amit IV. Béla segítségével építettek újjá. Ebben, a Segítő Szűz Máriáról nevezett templomukban temették el Béla herceget, IV. Bélát és feleségét. A mai, műemlék templom a középkori, még fel nem tárt ferences templom közelében emelkedik. A megépült templomot és zárdát 1717-ben ünnepélyesen adták át a ferenceseknek. A Lorettói-kápolna 1718-ban készült el. Rudnay Sándor hercegprímás 1823-ban szentelte fel a templomot. 1886-ban Simor János hercegprímás kívánságára kapta a toronysisak mai alakját. A második világháború kárait 1962-re teljesen eltüntetik a templomon. 1967-ben új liturgikus teret alakítanak ki, 1978-ban pedig felújítják a belső festést. Szentélyében a szécsényi Ferences templom stallumait állították fel.

VIZIVÁROSI LOYOLAI SZENT IGNÁC TEMPLOM
IV. Béla 1239-ben engedélyt ad Róbert érseknek, hogy a Várhegy aljában, ahol szolgáló népe lakik, várost alapítson. Így alakul ki a Királyi város mellett a Kis-, Vízi-, Belső- vagy Alsóváros. A Vízivárosnak középkori templomai közül név szerint a Szent László plébániatemplom ismeretes, amely már valószínűleg a város alapításakor állott. A török kiűzése (1683) után a keresztény hívek számára templommá Szent István vértanú titulussal egy dzsámit alakítottak át. Ez egyesek véleménye szerint előzőleg az ősi Szent László plébániatemplom volt. A török kiűzése után nyomban megjelent jezsuiták gimnáziumot, rendházat és Loyolai Szent Ignác tiszteletére templomot emeltek. 1957–1958 között épült újjá, 1958. november 30-án szentelték fel.


FÓT

SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom Károlyi István gróf felkérésére Ybl Miklós tervei alapján 1825-55 között épült. Az építész a templomot egy 5-6 méteres dombra helyezte. Tőle jobbra és balra kb.10-10 méterre helyezte el a szintén romantikus, román, mór és bizánci stílusú plébániát és az irgalmas nővérek zárdáját. A templomtól balra eső plébánia szobra Szent Pétert, a zárda főhomlokzati szobra pedig Szent Pált ábrázolja. A templomot 14 stáció övezi.
A templom kapujához rondellaszerű, kőbábos korláttal ellátott lépcsőzet vezet. Az épület négy sarkán sisak nélküli, bástyaszerűen kiképzett, galériás tornyok hívják fel a látogató figyelmét. A főhomlokzati tornyok 45 méter magasak, a szentély mellettiek 30 méteresek.
A főoltáron Carl Blaas oltárképét, a Szeplőtelenfogantatást a mellékoltárokon Szent Franciska és Szent György képeit láthatjuk. A szegényeknek ajándékot osztó - Szent Franciskát ábrázoló oltár a templomépítő felesége, gróf Esterházy Franciska emlékére készült. Az öreg koldus képében pedig maga a templomépítő gróf Károlyi István lett megörökítve.


MÁRIAPÓCS

SZENT MIHÁLY FŐANGYAL GÖRÖGKATOLIKUS TEMPLOM

Mészáros Mátyás pócsi lakos I. Lipót császártól kapott engedélyt, hogy a birodalom területén adományokat gyűjthessen a pócsi templom felépítésére.
Az igen díszes képállvány, ikonosztázion 1785-88 között épült. Ennek képei azonban 1896-ban újakra lettek cserélve. A szentélyben a 18. században épült meg a főoltár, amelynek márványtömbje gróf Forgách Pál ajándéka volt. Az ekkor készült baldachint sajnos lebontották. Barokk alkotás a két mellékoltár és a szószék. 1943-ban kezdték meg a pécsi ferencesek az új kegyoltár kialakítását. A kegykép ugyanis az ikonosztáz királyi ajtaja fölött volt, s a kép megcsókolása - az értetés - a nagy tömeg miatt igen nehéz feladat volt. Ezért az északi mellékhajóban lévő mellékoltárt át alakították úgy, hogy a kegykép, amely erre az oltárra került, a falba vágott két új ajtón kívülről, a templomudvarról is megközelíthető legyen. A templom teljes, külső-belső felújítása után a megáldásra és a kegykép áthelyezésére 1946-ban, az első könnyezés 250. évfordulóján került sor. A képet 1945 után restaurálták, s akkor derült ki, hogy Papp István annak idején nem új deszkát használt a festéshez, hanem egy igen régi, megkopott bizánci ikont festett át.

SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM
A Máriapócsi római katolikus templom (a kistemplom) a város legrégibb műemlék épülete. Gótikus eredetű, sokszögű záródással ellátott keletelt téglatemplom (keletelt templom: az épület tengelye kelet-nyugati fekvésű és a belső elrendezése olyan, hogy a hívők és a celebráló papok kelet felé fordulva imádkoznak). Gótikus eredetre utalnak a szentély támpillérei, déli csúcsíves ablakai, valamint a torony nyugati elfalazott ablakai, amelyek kialakítása a 14. század első felére vall.
A templom hajójának déli falán található az un. Köpenyes Mária freskótöredék a XV. század-ból: főpapok, királyok, férfiak, nők, gyermekek folyamodnak Máriához. Ez a töredékeiben is megható kép beszédes bizonysága a máriapócsi nép ősi Mária tiszteletének.
A templom új, liturgikus terének liturgikus felszerelését az 1980-as években Kocsis József tervei alapján a város kiváló fafaragó mestere, Juhász Mihály készítette el.
A templom hajójának déli falán található vászonra festett, 150 x 94 cm-es Madonna-kegykép, latin idézetekkel, barokk keretben, olajkép. A szentély diadalívén egy 74 x 55 cm-es olajfestmény látható: Mária a szentekkel.
A toronyban két harang van: egy 1845-ben öntött 80 kg-os, és egy 1925-ben öntött 40 kg-os.
A hófehér templombelső a Szűzanya szeplőtelen tisztaságát sugallja.
A templom külső felújítása 1990-ben, a Szentatya máriapócsi látogatása előtt történt.


NYíRBÁTOR

REFORMÁTUS TEMPLOM

Késő gótikus teremtemplom, a korábbi helyén 1484 körül megkezdett, s a szentélylábazatba bevésett 1494-es évszám szerint még akkor építés alatt álló plébániatemplom volt. A XVI. század közepe óta a reformátusoké. A nyugati oldalon a négyszintes, négyszögű lépcsős torony csak a hajó főpárkányáig ér, eredetileg is a padlás megközelítését szolgálta. Mellette gazdagon faragott csúcsíves ajtó, felette három osztósudaras ablak, közöttük lófejes pajzsú Báthori-címer. A déli oldalon egyszerű barokk előcsarnok, a templomba vezető kettős reneszánsz kapuval, szemöldökén antikvabetűs latin nyelvű építési felirattal. A templomépület északi falához sokszög záródású, nyolcszögletes hajójú, nyugati tornyos, XIII.-XIV. századi épület romjai csatlakoznak, amelyet az 1433-ban Krisztus testéről elnevezett kápolnával azonosítanak.. A terembelső egészét hatalmas hálóboltozat zárja le, a faloszlopokon szoborfülkével. Az északi falon sekrestyeajtó, fölötte a hajdani oratórium nyílása, kőkorláttal. A szentélyzáródás előtti utolsó déli ablak alatt háromosztású, reneszánsz papi ülőfülke található. A festett fa szószék 1767-ben készült, száz év múlva Klein Gusztáv festette át.
A templom fontos megtekintenivalója Báthory István országbíró és zsoltáríró faragásokkal díszített kőszarkofágja és Báthory István erdélyi vajda vörös márvány síremléke.
A templom mellett áll a késő reneszánsz fa harangtorony faragott tölgyfagerendákból 1640 körül épült, 3x3 belső, 16 méternél magasabb toronyoszlop tartja a közel 30 m magas harangtorony zömök törzsét. A galériát szépen faragott oszlopok és fűrészelt deszka mellvéd keretezi, a sisak négy sarkán fiatornyok, 1778-as, 1841-es, 1889-es, 1928-as évszámmal ellátott zászlók láthatók. Harangokat Bethlen István és Péter megbízásából öntötték.

RÓMAI KATOLIKUS MINORITA TEMPLOM
A templomot a győztes kenyérmezei csata után építtette ecsedi Báthori István erdélyi vajda, valószínűleg felhasználva a csata zsákmányát. Építészetileg a templom egyhajós, hosszú szentélyű teremtemplom, a hazai gótika nagyszerű példája. Az 1493-ban elhunyt Báthori Istvánt ide temették.
A 16. század közepén Báthori György, az akkori földesúr áttért a református vallásra és ezek után a katolikus szerzetesek nehezebb körülmények közé kerültek
1722 és 1724 között készült el a barokk boltozat, a régi gótikus boltozat helyén, amiből csak a diadalív maradt meg. 1725. október 4-én szentelték fel újra a templomot. Az elliptikus előcsarnok a 18. sz. második negyedéből származik.
A templom leghíresebb oltára a Krucsay oltár, vagy más néven Passió oltár. Jézus szenvedéstörténetét ábrázolja drámai erővel. Nádfői Krucsay János kisvárdai várkapitány Magyarország utolsó pallosjogú ura adományozta a templomnak. Az oltár barokk szerkezetű, de az alakok a gótika tökéletességét hordozzák magukon.


VAJA

REFORMÁTUS TEMPLOM

A kisnemesi falu első említése 1280-ra datálható. A Vay család elválaszthatatlan részét képezi Vaja történelmének. 1349-ben említik először a Szent István tiszteletére szentelt templomot.
A Szent István templom építésére talán már a XIII. század végén sor került. A téglából épült templomnak máig megmaradt a téglalap alaprajzú, eredetileg bizonyosan síkmennyezetes, sarkain átlós támpillérekkel erősített hajója, amelyhez diadalívvel elválasztott, enyhén trapéz alaprajzú szentély kapcsolódott. A szentély északi oldalához sekrestyét építettek.
A XVI. század elején a templom szentélyét és sekrestyéjét elbontották. Helyén egy sokszögzáródású, sarkain támpillérekkel erősített, kőbordás hálóboltozattal fedett, a korábbi hajó szélességével megegyező szentélyt építettek. A korábbi hajó falait lényegesen megemelték, befalazták résablakait. Az új sekrestye ajtónyílásában reneszánsz tagozatos kőkeretet helyeztek el. Az építkezés befejeztével a falakat kívül-belül bevakolták és kimeszelték.
1600-as évek elején Vay Ferenc a romos templomot kijavíttatta. Nemcsak a szentély kőbordás boltozatát bontották el, hanem a sekrestyét is. A vajai református templom az elmúlt háromszáz évben több kisebb-nagyobb megújításon ment keresztül. Az 1930-as években szépen felújított református templom történetébe a II. világháború német visszavonulása írta be magát. A visszavonuló német seregek közvetlenül a község házai előtt vettek fel védelmi állást a román hadakkal szemben. Ennek következtében Vaja három napon keresztül a harcoló csapatok közvetlen tűzvonalába esett. A református templom tornya 6 tüzérségi találatot kapott és erősen megrongálódott.
A templom első XX. századi helyreállítása 1974-ben történt. A templom helyreállítási munkái 2007-ben folytatódtak, akkor megtörtént a templomtorony részleges felújítása, az óra számlapjának megújítása. Az újabb kutatás és helyreállítás 2010-2011-ben történt, aminek eredményeképp nemcsak a templom megtalált műrészleteit mutatták be, de a helyreállított sekrestye és a hat toronyszint egyedülálló módon állandó kiállításoknak ad helyet, amelyeken keresztül az ide látogatók alaposabban megismerkedhetnek e patinás történelmi múltú kisvárossal.


VIZSOLY

REFORMÁTUS TEMPLOM

A vizsolyi református templom három nagyobb téregységre - toronyra, hajóra és szentélyre - oszlik.
Négyzetes alaprajzú tornya a nyugati homlokzat előtt emelkedik, a szentély pedig önmagában is egy többsejtű térrendszert alkot. A szentélynégyzethez egy keskenyebb meghosszabbítás és egy még keskenyebb félköríves apszis csatlakozik.
A terület betelepüléséből és az épület formai kialakításából következtetve a 12. század legvégén, esetleg a 13. század elején kezdhették építeni, de 1220-ban már állnia kellett, mert abban az esztendőben Igyházasvisl-t is említenek az oklevelek.
Később az eredetileg kisméretű templomot bővítették a mai hajóval és a toronnyal. A templom típusa (egyhajós, homlokzati tornyos, nyugati karzattal, síkmennyezettel), gótikus részletformái (bordaprofil, mérvű) valamint a történelmi tények (Vizsoly jelentős szerepe a 14. század elején: 16 garas pápai adót fizet) azt látszanak bizonyítani, hogy az épület bővítését a 14. század huszas éveire befejezték. A bővítés során kapta a románkori hajó a síkmennyezet helyett a bordás keresztboltozatot. Szintén ekkor, vagy a következő évtizedekben épült a szentélynégyzet déli oldalára a sekrestye, melynek alapjaira 1942-ben ásatások során bukkantak.
A templom a 16. század második felében már a református egyház tulajdona. Az átvétel körülményei ismeretlenek.


ÓCSA

ÓCSAI REFORMÁTUS TEMPLOM

Legnevezetesebb épülete a XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, a premontrei szerzetesek számára épült. A falu az Árpádházi uralkodók idején királyi birtok volt. Lendületes fejlődését a török megszállás 150 éve állította meg. A lakosság a XVII. század elején református hitre tért. A templom 1560-tól az Ócsai Református Egyházközség tulajdonában és használatában van. 1664-ben tatár csapatok felgyújtják a tetőszerkezetet, s több évtizeden keresztül az épület mintegy hatodrésze van csak befedve.
1884-ben tűzvész pusztította a tetőzetet, 1890-ben a mennyezet a templom belsőterébe szakadt. 1896 és 1900 között újabb helyreállításra került sor. 1902-ben meszelés alkalmával rátaláltak a főszentélyben látható értékes freskókra. A főszentély falán az apostolok láthatók hármasával, oszlopos keretben. Tovább jobbra és balra az ívekre Szt. Miklós és Szt. György alakja került. Baloldalon Szt. László életéből vett jelenetek, vele szemben az utolsó ítélet töredékes maradványai láthatók. 1922-24 közötti időszakban a két toronyra egy-egy emeletet építettek.1986-ban nyolc évre bezárták a templomot, és megkezdődött a régészeti feltárás, az alapos és szakszerű restaurálás és renoválás. Új tetőszerkezetet kapott, helyreállították eredeti térkapcsolatait, kijavították összes faragott kődíszeit, a szentély freskóit és padozatát. Rendezték a templom környezetét, megépítették az épületet körülölelő várfalat és kialakították a belső parkot is.


TÜRJE

PRÉPOSTSÁGI TEMPLOM

Nyugati főhomlokzatú román stílusú, háromhajós templom. Benne Szent László legendát ábrázoló freskórészletek találhatók. A türjén álló épületegyüttes a templomból, a hozzá tartozó volt premontrei rendházból, és a gondozatlan állapotban levő gazdasági épületekből tevődik össze.
Az apátságot Szentgróti Dénes bán alapította 1230 előtt. Alaprajzi rendszerében kevésbé jellegzetes, háromhajós bazilikális rendszerű, egyenes szentélyzáródású. Belső téralakításában meglehetősen komor hatású.
Az épület jellegzetes művészeti hatását nyugati, téglaarchitektúrájú homlokzatalakítása - két torony között felmagasított formája határozza meg.
Az Árpád-kori konventépület a templom északi oldalához csatlakozott. Nyomai - ásatások hiányában - nem ismertek. Ez az együttes a prépostházzal egyetemben 1547-ben leégett, amikor Hagymási Eustach katonái feldúlták a prépostságot, mintegy 400 forintnyi kárt okozva. Az újjáépítés helyett a kommendátor prépostok castellummá alakították a monostort, amely így a veszprémi végvári védrendszer része lett - egészen a XVII. század végéig. A prépostság 1703-ban került vissza a premontreiek kezére. A ma is meglévő rendház a XVIII. században épült, de nem a régi helyén, hanem a templom déli oldalához csatlakoztatva.
Szent László-legenda freskórészlete: A prépostsági templom az elmúlt évtizedben különleges fölfedezés színhelye lett: „Szent László-legenda” freskót találtak a templom északi falán. A lovagkirályról készített falfestmény - a mostani Magyarországon - eddig csak néhány helyen volt ismert: Tereske, Ócsa, Vizsoly templomában és két Felső-Tisza vidéki templomban).

Kapcsolódó galériák:



Címkék: Wekerlei Könyvtár, Hazai templomok fotós szemmel, Fűzy-Molnár Zoltán fotókiállítása a Wekerlei Könyvtárban

Kapcsolódó programok

2022. évi január havi programok a Wekerlei Könyvtárban

2022. évi január havi programok a Wekerlei Könyvtárban (archiválva 2022.02.21.)

Versbarátok Klubja - Újévköszöntő verselés; A magyar kultúra napja - Szép magyar versek, idézetek a hét minden napjára; Wekerlei világjárók - A dániai Møns Klint vakítóan fehér sziklái - Fotós séta a csodás fehér sziklákkal övezett tengerparton; Péntek esti mesék - „Mesés” diavetítés kicsiknek és nagyobbaknak;

Bővebben
2022. évi február havi programok a Wekerlei Könyvtárban

2022. évi február havi programok a Wekerlei Könyvtárban (archiválva 2022.03.08.)

Az anyanyelv nemzetközi napja - Versbarátok klubja; Farsangi mesék - Itt a farsang, áll a bál …; Űrbéli „rozsdás” séta - Wekerlei világjárók - Fotós séta a Gánti Bauxitföldtani Parkban; Tavaszváró mesék és közös kézműveskedés - Péntek esti mesék;

Bővebben

Kedves Olvasóink!
A Wekerlei Könyvtár
2022. augusztus 8-tól 19-ig
ZÁRVA TART.

NYITÁS:
2022. augusztus 22., hétfő 15.00 óra
Kellemes nyári pihenést kívánunk!