Szerelmes versek és érdekességek Bálint napra
Időpont: 2022. február 14. hétfő - online program
Helyszín: Wekerlei Könyvtár honlapja és Facebook oldala

Mit ünneplünk Bálint napján?
Bálint napja, az angolszász országokban Valentine napja világszerte elterjedt „szerelmes-ünnep”.
Szent Bálint a szerelmesek, a lelki betegek és az epilepsziával küzdők védőszentje.
A legenda szerint Bálint püspök, Terni püspöke II. Claudius császár idején a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük a katonákat is, annak ellenére, hogy ők az akkori császári parancsok értelmében nem köthettek volna házasságot. Mielőtt keresztény hite miatt kivégezték Bálintot, ő a hite erejével börtönőre vak leányának visszaadta a látását. Kivégzése február 14-re esett, előtte üzenetet küldött a lánynak, amit így írt alá: “A te Bálintod.” A legenda szerint ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének egyik leggyakoribb magyarázata.
A Bálint-napnak pogány gyökere is ismert. A február közepén tartott Lupercalia római ünnep tisztító szertartásokból és termékenységi rítusokból állt, hogy kiengeszteljék a farkas alakú, rosszindulatú Lupercus istent. Ennek az ünnepnek szokatlan vonásai már az ókori szerzőket is foglalkoztatták, nem csoda tehát ha számos mítosz is kapcsolódik az ünnephez. Plutarkhosz a következőket írja a Lupercalia-ról:
„A Lupercalia, mint időpontja is mutatja, tisztulási ünnep volt, mert február hónap törvénykezési szünnapján tartották. A latin nyelvben a február szó tisztulást jelent: ezért volt Februata az ünnep ősi elnevezése….az is lehet, hogy az ünnep neve a nőstény farkastól ered, hiszen a lupercus néven ismert papok, amikor körben futnak a városban, onnan indulnak el, ahol állítólag Romulust kitették. Az ilyenkor szokásos szertartások sem derítenek fényt az ünnep eredetére: két kecskét vágnak le, majd két nemes fi ú homlokát véres késsel érintik, de mások azonnal letörlik a vért tejbe mártott gyapjú-kendővel. A két ifjúnak a homloktörlés után nevetnie kell; majd a kecskék bőréből szíjakat hasítanak, és derekukon övvel, egyébként teljesen mezítelenül futásnak erednek. A kezükben lévő szíjjal minden szembejövőre rávernek. Fiatal asszonyok nem futnak el az ütlegelés elől, abban a hiszemben, hogy könnyebbé teszi a szülést, és hamarabb esnek teherbe….. „
Plutarkhosz: Romulus (Máthé Elek fordítása)

Bálint napi babonák és érdekességek
„A Valentin-nap (...) arról szól, hogy különlegesnek érezzük magunkat. (...) Szerintem minden lány megérdemli, hogy néha különlegesnek érezze magát.”, így gondol Kody Keplinger, fiatal, amerikai írónő erre a napra.
Mit szabad és mit nem érdemes tennie egy szerelmesnek Bálint napon? Mi köze van a babérlevélnek, az almamagnak és a verebeknek a szerelemhez? Lentebb választ kaphat a kérdésekre!
Nagyon boldog Valentin napot kívánunk Mindenkinek!
„A szerelem olyan, mint egy illat, egy áramlat, egy zivatar. Te vagy az én egem, a rám hulló esőcseppek, én pedig a föld, amely befogad.” /Frida Kahlo/

Bálint-napi hiedelmek
Bálint-napon a néphit szerint a várható termésre jósoltak és időjósló megfigyelés is kapcsolódik ehhez a naphoz.
Ez a nap a tavasz közeledtét is jelenti, ideje beszerezni a vetőmagot. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek a gazdák. Facsemetét is szívesen ültettek. A néphit szerint ezen a napon gyümölcsfát is ültettek, amely gyorsabban megkapaszkodott, hamarabb rügyezett, gazdag termést hozott. A gyümölcsöskertekben kezdetét veszi a fák metszése is.
Balmazújvárosban és Debrecenben úgy tartják, hogy e napon választanak párt a verebek. Sok helyütt magokat is szórnak nekik, hogy segítsék örömüket. Ha csiripelésük messzire hallatszik, jó idő lesz.
A rábaközi Szil faluban Bálintot a verebek védőszentjének tartják, mert már nekik is kezd kedvezni az időjárás.
A régi Borsod vármegyei hangonyiak szerint, ha a vadgalambok ezen a napon visszatérnek, az a közelgő tavaszt jelzi.
Muravidéken a fákra perecet, aprósüteményeket aggattak, és a gyerekek együtt lakodalmaztak, ujjongtak a madarakkal. Bálint napján jó tyúkot ültetni, mert akkor a háznak szerencséje lesz az aprójószágban.
A Rábaközben napkelte előtt a szőlőtermesztők megkerülik a szőlőt, megmetszik négy sarkán a tőkéket, hogy a tolvajoktól és a madaraktól megvédjék. Máshol a gazda ugyanezzel a céllal körüljárja háza táját.
Bácsfeketehegyen a hideg időnek a jele, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, s azt mondja: “csücsülj be”, akkor még hidegre kell számítani.
Topolyán a szeles időt nem szeretik a háziasszonyok, mert ez azt jelenti, nem lesz tojás egész évben. A férfiak meg az esőtől félnek, mert a hagyomány szerint akkor kukoricán kívül másból nem lesz jó termés.
A Csongrád megyei Mindszenten akár van, akár nincs hó ezen a napon, csíkot söprenek, vagyis utat vágnak az udvar olyan részén, ahová nem fér oda az aprójószág, de az ég madarai igen. Ide mindenféle gabonaszemet, aszaltgyümölcsöt szórnak számukra.
Cserszegtomaj gazdái Bálint-napkor napkelte előtt megkerülik a birtokukat, hogy a tolvajokat és a madarakat távol tartsák a szőlőtől.
Balatongyörökön hasonló szándékkal megmetszik a szőlő négy sarkán a tőkéket.
Európa-szerte hitték, hogy a madarak e napon párosodnak. Ez a hiedelem ahhoz kapcsolódik, hogy a madarak érkezése a várva várt tavasz közelségét jelzi.

Bálint-napi érdekességek
A Bálint-napi babonák, hiedelmek legtöbbje fiatal lányoknak adott segítséget ahhoz, hogy megtalálják, meghódítsák, vagy csupán megtartsák szerelmüket, életük párját.
• Ha lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mentek, megláthatták leendő férjüket. A párna alá helyezett babérlevélnek szintén az volt a célja, hogy álmukban megtudják ki lesz a jövendőbeli párjuk.
• Amint megvolt a “jelölt”, újabb praktikákra volt szükség, hogy magukba bolondítsák a fiút. Egy pontosan kilenc magú alma elfogyasztása után a magokat a kiszemelt férfiú zsebébe kellett csempészni, mely által a szerelem már szinte biztos volt.
• Az eljövendő gyermekáldást is ezen a napon tudhatták meg a lányok és fiatal feleségek. Például egy félbevágott alma magjait megszámolva megjósolható volt, hogy hány gyermeke lesz valakinek.
• Érdemes volt cicát „uszítani” a lányos házhoz érkező legényre, mert ha ott egy macska a fiú lábához dörgölőzött, akkor ő abból a házból nősült.
• Azok a szerelemesek, akik örök szerelem után áhítottak, azoknak egymás haja szálát bele kellett sütni egy tésztába, és azt közösen meg kellett enni.
• Bálint-napon a madarak is hatalmas szerephez jutottak, a különböző fajták más-más férfitípust jelentettek. Úgy tartották, ha egy hajadon lány ezen a napon verebet lát, szegény emberhez fog hozzámenni és nagyon boldog lesz. Ha azonban egy tengelice repül át felette, tehetős férfi felesége lesz.
• Egyszerűbb babonák is kötődnek Valentin napjához, például a reggeli szerelmes csók szerencsét hoz és ezen a napon nem szabad megsértődni vagy megharagudni.
• A „kereskedelmi“ Valentin-napot az 1800-as évek végén vezették be, és mára már ezen a napon igen csak nagy forgalmat bonyolítanak le a virágárusok, valamint az ajándék-és édességboltok az ünnephez kötődő reklámoknak köszönhetően.


Petri György - Öt szerelmes vers
1
A tények összegyűltek ellenem,
szerelmem, és nem-valónak mutatnak.
Nevetés? Vacogás? “Fogadj fiadnak!”
2
Én játszom: “Kinek kéne kellenem?”
s ingem alatt emlék-ujjak matatnak
- tapadnak, másznak! - villanyozva bőröm.
Amíg bűvöllek és megkedvelődöm,
elölt ölelések csiklándanak.
3
Szellem vagyok. Tündérkedek, tűnődök,
rád nézek, átlebeglek, oxidállak,
mint a levegő a felületet.
4
“Ha nem szeretsz – majd kitalál a kín.”
Kedves vagy. Élek is, amíg kivánlak.
Szerelmed megtart, mint a formalin
elvetélt magzatot a tudománynak.
5
Nem kecsegtet se gyönyör, se gyerek.
Mint egy kurva piactérnyi ölébe:
jelenlétem a világba mered.


Radnóti Miklós: Tavaszi szeretők verse

Látod!
boldog csókjaink öröme
harsog a fák közt és
árnyékkal áldja
testünket a táj! hallod,

hogy terül a füvön a
fény és pattan a fákon
dallal a hajtás! csak

csörgető fekete tücskök
zaja dicséri most
fűnek és fának
jó örömét! nézd

a vízen, messze partok
homályos tövén
tükrösen fénylik
tavaszi kedvünk! mert

mi vagyunk most a fű,
a fa, a part, az öröm is
és szépszavú áldása
a tájnak!


Berzsenyi Dániel: Tavasz

A tavasz rózsás kebelét kitárva,
Száll alá langyos levegőn mezőnkre.
Balzsamos fürtjén Zephyrek repesnek,
S illatot isznak.

Alkotó aethert lehel a világra,
Mellyre a zárt föld kipihenve ébred;
Számtalan létek lekötött csirái
S magvai kelnek.

Flóra zsengét nyújt mosolyogva néki.
Nyomdokin rózsák s violák fakadnak,
A vidám Tréfák, Örömek, Szerelmek
Lejtnek utána.

Én is üdvezlő dalomat kiöntöm,
S egy virágbimbót tüzök, édes Emmim,
Gyenge melledhez: valamint te, olly szép,
S mint mi, mulandó!

Nemes Nagy Ágnes: A szomj

Hogy mondjam el? A szó nem leli számat:
kimondhatatlan szomj gyötör utánad.
– Ha húsevő növény lehetne testem,
belémszívódnál, illatomba esten.
Enyém lehetne langyos, barna bőröd,
kényes kezed, amivel magad őrzöd,
s mely minden omló végső pillanatban
elmondja: mégis, önmagam maradtam.
Enyém karod, karom fölé hajolva,
enyém hajad villó, fekete tolla,
mely mint a szárny suhan, suhan velem,
hintázó tájon, fénylőn, végtelen.
Magamba innám olvadó husod,
mely sűrű, s édes, mint a trópusok,
és illatod borzongató varázsát,
mely mint a zsurlók, s ősvilági zsályák.
És mind magamba lenge lelkedet
(fejed fölött, mint lampion lebeg),
magamba mind, mohón, elégitetlen,
ha húsevő virág lehetne testem.
– De így? Mi van még? Nem nyugszom sosem.
Szeretsz, szeretlek. Mily reménytelen.

Pilinszky János: Átváltozás

Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf, de te gyönyörűnek találtál.
Végig hallgattad mindig, amit mondtam.
Halandóból így lettem halhatatlan.

Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet

Létem ha végleg lemerűlt
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantu mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!

Kép: Pixabay - kereskedelmi felhasználásra ingyenes fotó;
Link: https://pixabay.com/hu/photos/szeretet-sz%c3%adv-egy%c3%bctt-valentin-nap-1731755/